Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 21 találat lapozás: 1-21
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Budai Gyula

2006. október 28.

A tüntetők elleni esetleges túlzott rendőri erőszakkal kapcsolatos információkról érdeklődött Franco Frattini, az Európai Bizottság (EB) jogi és igazságügyi felelőse Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszterhez írt levelében – erősítette meg az EU-biztos szóvivője a Népszabadság című napilap értesülését. A dokumentumban Frattini felhívta a miniszter figyelmét arra, hogy különböző jelentések szerint a rendőrség esetleg túlzott erőszakot alkalmazott tüntetők ellen az elmúlt két hétben. Nem engedélyezi a rendőrség, hogy a gazdák traktorokkal vonuljanak a Parlamenthez – közölte Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek (MAGOSZ) demonstrációs bizottságának vezetője az újságírókkal. Budai Gyula sajtóértekezletén azt hangsúlyozta: politikai utasításra döntött a rendőrség bejelentésükről. /Rendőri túlkapásokról érdeklődik az Európai Bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

2011. március 28.

Az Orbán-kományt állította követendő mintának Tőkés
A korrupcióval szembeni magatartás tekintetében Romániának az Európai Parlamentről (EP) kellene példát vennie – mondta hétfői nagyváradi sajtótájékoztatóján Tőkés László, és egyben felszólította a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ): adjon számot az általa kezelt román és magyar költségvetési pénzekről.
A sajtótájékoztatón elhangzottakat az Európai Parlament alelnöki és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöki tisztségét betöltő Tőkés László nyilatkozatban fogalmazta meg. Az MTI-hez eljuttatott dokumentumban egyebek között utal arra, hogy a korrupcióval szembeni magatartás tekintetében Romániának az Európai Parlamentről kellene példát vennie, amely szerinte kérlelhetetlenül kiveti soraiból a korrupt politikusokat.
Tőkés felhívja a figyelmet a korrupcióra, mint a kelet- és közép-európai posztkommunista társadalmak rákfenéjére. „A kommunista diktatúra bukása után két évtizeddel Magyarországon is valóságos új rendszerváltozásnak kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy a magyar társadalmat átszövő korrupciós esetek felgöngyölítése végre elkezdődjön” – állapítja meg az EMNT elnöke. Szerinte az Orbán Viktor vezette magyar kormány jó példát mutat, amikor önálló elszámoltatási kormánybiztossal folytat intézményes harcot a korrupció ellen.
Tőkés emlékeztet a romániai Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben megválasztott Rácz Károly kézdivásárhelyi polgármester folyamatban lévő korrupciós ügyére. Felveti ugyanakkor a kérdést: mi lehet a magyarázata annak, hogy a román médiával ellentétben a romániai magyar nyelvű sajtó túlnyomó része oly „kíméletes gyengédséggel” kezeli a korrupciógyanús RMDSZ-es politikusokat. „Minő anyagi erők és biztonságtudat munkál abban az RMDSZ-pártban, mely az erdélyi magyar közösségnek kijáró összes romániai és magyarországi költségvetési forrás fölött teljesen egymaga diszponál”, kizárólagos monopóliumot élvez a román adólejek és a magyar adóforintok százmilliói fölött? – teszi fel a kérdést Tőkés, megismételve azt a korábban is hangoztatott felhívását, miszerint az RMDSZ haladéktalanul adjon számot a romániai magyar közösségnek az általa kezelt és felhasznált, elköltött és elosztott román és magyar költségvetési pénzekről.
„Az anyaországi támogatási politika illetékeseit ezúton is felkérjük, hogy az eleddig a Medgyessy–Gyurcsány-kormányzat kedvezményezettjei sorába tartozott, zsákmányszerző RMDSZ-es körök iránt a kellő kritikát tanúsítsák, és az illő megszorításokat alkalmazzák” – olvasható a nyilatkozatban.
Tőkés szorgalmazza azt is, hogy a magyar kormány Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos hivatalán belül egy határon túli elszámoltatási kormánymegbízottat is nevezzen ki, aki hivatott volna a külhoni támogatási pénzek felhasználásának kivizsgálására, illetve a határ túloldalán elkövetett pénzügyi visszaéléseknek járna utána.
„Ne hagyjuk, hogy az RMDSZ pénzosztó szerepköréből kovácsoljon politikai tőkét” – hívta fel a figyelmet Tőkés László, példaként hozva fel, hogy a magyar állam adományából származó nevelési-oktatási támogatás elosztásának „eddigi monopóliumát” szerinte az RMDSZ, alig leplezett módon, saját választási kampánycéljaira használta fel. MTI

2011. március 29.

Tőkés: számoljanak el! Kelemen: állunk elébe!
Éles hangon bírálta Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke az RMDSZ-t egy nappal azután, hogy a következő hetekben esedékes EMNT–RMDSZ-találkozóról tárgyalt Kelemen Hunor szövetségi elnökkel.
Az Európai Parlament alelnöke tegnapi nagyváradi sajtótájékoztatóján kijelentette: az RMDSZ erdélyi magyar közösségnek kijáró összes romániai és magyarországi költségvetési forrás fölött „teljesen egymaga diszponál”.
Azt szorgalmazta, hogy a magyar kormány Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos hivatalán belül egy határon túli elszámoltatási kormánymegbízottat is nevezzen ki, aki hivatott volna a külhoni támogatási pénzek felhasználásának kivizsgálására. A magyar állam adományából származó nevelési-oktatási támogatás elosztásának „eddigi monopóliumát” szerinte az RMDSZ, alig leplezett módon, saját választási kampánycéljaira használta fel.
Kelemen Hunor tegnap elutasította Tőkés vádjait. „Nem használtunk fel anyaországi támogatásokat kampánycélokra, minden egyes forinttal és lejjel el tudunk számolni” – jelentette ki az ÚMSZ-nek a szövetségi elnök. Tájékoztatása szerint a román és a magyar illetékes szervek évente ellenőrzik az RMDSZ által elköltött költségvetési pénzeket, és soha semmilyen kifogásuk nem volt.
„A jelenlegi magyarországi kormányzat is tartott már ellenőrzést. Külön kiemelték, hogy a nevelési-oktatási támogatás elosztásakor körültekintően jártunk el” – mondta Kelemen. A politikus szerint Tőkést évek óta egy nagyváradi beruházás bosszantja. „Aki százmillió forintokat kap a magyar államtól demokrácia-központok létrehozására, annak jobb dolga is lehetne, mint nem létező pénzügyeket keresni az RMDSZ-ben” – tette hozzá.
Kelemen Hunor megerősítette: meghívta Tőkés Lászlót a kolozsvári Mátyás-szobor hétvégi hivatalos átadására. „Ezt a történtek ellenére sem bántam meg. A kolozsvári eseménynek nem a kirekesztésről kell szólnia” – jelentette ki. Hozzátette, vasárnap egy majdani EMNT–RMDSZ-találkozóról is egyeztetett Tőkés Lászlóval. A találkozó időpontja nem ismeretes.
Tőkés László sajtósa, Demeter Szilárd lapunknak elmondta, az EMNT elnöke elfogadta a meghívást a hétvégi kolozsvári szoboravatóra, az eseményen beszédet is mond.
Cs. P. T. Új Magyar Szó (Bukarest)

2011. március 30.

Kelemen Hunor: Az RMDSZ minden pénzzel el tud számolni
Az RMDSZ minden egyes forinttal és lejjel el tud számolni – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke (képünkön). Kelement az Új Magyar Szó című napilap keddi száma idézi, miután Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke hétfőn felszólította az RMDSZ-t, haladéktalanul adjon számot a romániai magyar közösségnek az általa kezelt és felhasznált, elköltött és elosztott román, valamint magyar költségvetési pénzekről. Tőkés szorgalmazza azt is, hogy a magyar kormány Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos hivatalán belül egy határon túli elszámoltatási kormánymegbízottat is nevezzen ki, aki hivatott volna a külhoni támogatási pénzek felhasználásának kivizsgálására, illetve „a határ túloldalán elkövetett pénzügyi visszaéléseknek járna utána”.
Kelemen Hunor elutasította Tőkés vádjait. Hangsúlyozta: nem használtak fel magyarországi támogatásokat kampánycélokra, minden egyes forinttal és lejjel el tudnak számolni. Rámutatott: a román és a magyar illetékes szervek évente ellenőrzik az RMDSZ által elköltött költségvetési pénzeket, és soha semmilyen kifogásuk nem volt.
Mint mondta, a jelenlegi magyarországi kormányzat is tartott már ellenőrzést, és külön kiemelték, hogy a nevelési-oktatási támogatás elosztásakor körültekintően jártak el – nyilatkozta Kelemen. Hozzátette: „aki százmillió forintokat kap a magyar államtól demokráciaközpontok létrehozására, annak jobb dolga is lehetne, mint nem létező pénzügyeket keresni az RMDSZ-ben” – mondta az RMDSZ elnöke. Szabadság (Kolozsvár)

2011. március 30.

A határon túli magyar szervezeteket is megviszgálják
A magyar kormány által a határon túli magyar szervezeteknek és egyéb intézményeknek nyújtott állami támogatások ügyében is vizsgálódik majd az elszámoltatási kormánybiztos.
Budai Gyula ezt azután nyilatkozta az MTI-nek, hogy Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke szorgalmazta: a magyar kormány az elszámoltatásért felelős kormánybiztos hivatalán belül egy határon túli elszámoltatási kormánymegbízottat is nevezzen ki, aki hivatott volna a külhoni támogatási pénzek felhasználásának kivizsgálására, illetve a határ túloldalán elkövetett pénzügyi visszaéléseknek járna utána.
A kormánybiztos az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a kérdésben már tárgyalt Tőkés Lászlóval, és meg is állapodtak abban, hogy a magyar kormány által a határon túli magyar szervezeteknek és egyéb intézményeknek nyújtott állami támogatásokat érintően is szükséges elvégzi azt a munkát, ami Magyarországon az elszámoltatás területén már zajlik. A két politikus abban egyezett meg, hogy a határon túli szervezetekkel összefüggő vizsgálatok Budai Gyula hivatalán belül zajlanak majd.
Tőkés László hétfői, MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában azt kérdezte: „Minő anyagi erők és biztonságtudat munkál abban az RMDSZ-pártban, mely az erdélyi magyar közösségnek kijáró összes romániai és magyarországi költségvetési forrás fölött teljesen egymaga diszponál, kizárólagos monopóliumot élvez a román adólejek és a magyar adóforintok százmilliói fölött?”. Megismételte azt a korábban is hangoztatott felhívását, miszerint az RMDSZ haladéktalanul adjon számot a romániai magyar közösségnek az általa kezelt és felhasznált, elköltött és elosztott román és magyar költségvetési pénzekről.
„Az anyaországi támogatási politika illetékeseit ezúton is felkérjük, hogy az eleddig a Medgyessy-Gyurcsány-kormányzat kedvezményezettjei sorába tartozott, zsákmányszerző RMDSZ-es körök iránt a kellő kritikát tanúsítsák, és az illő megszorításokat alkalmazzák” – olvasható a nyilatkozatában.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) minden egyes forinttal és lejjel el tud számolni – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, akit az Új Magyar Szó című napilap idézett keddi számában Tőkés László közlése nyomán. Kelemen Hunor rámutatott: a román és a magyar illetékes szervek évente ellenőrzik az RMDSZ által elköltött költségvetési pénzeket, és soha semmilyen kifogásuk nem volt. Mint mondta, a jelenlegi magyarországi kormányzat is tartott már ellenőrzést, és külön kiemelték, hogy a nevelési-oktatási támogatás elosztásakor körültekintően jártak el. MNO

2011. március 31.

Cáfol az Iskola Alapítvány – Nagy Zoltán szerint nem voltak visszaélések az oktatási támogatások körül
Visszautasítja Nagy Zoltán, a kolozsvári székhelyű Iskola Alapítvány igazgatója azokat az inszinuálásokat, miszerint a magyar államnak a határon túli magyar diákoknak szánt oktatási-nevelési támogatásai arra nem jogosultakhoz is eljutottak volna.
Mint arról tegnapi lapszámunkban hírt adtunk, Ulicsák Szilárd, a határon túli támogatások összeállításáért és beindításáért felelős miniszteri biztos a vajdasági Magyar Szó című napilapnak azt nyilatkozta: szigorítják a pályázat feltételeit, és a helyszínen ellenőrzik, hogy valóban az arra jogosultakhoz jut-e el a pénz.
„Eddig nem magyar oktatásban részesülők vagy nem magyar nemzetiségűek is kaptak pénzt oktatási-nevelési támogatás címén” – mondta a lapnak a miniszteri biztos. Ulicsák Szilárd úgy vélte, a határon túli szervezeteknek érdekük volt minél jobban szélesíteni a támogatottak körét, mert százalékos arányban részesültek a kiosztott összegekből.
„Semmilyen visszaélésről nincs információnk, mi minden forinttal elszámoltunk. Amikor az új budapesti kormány hatalomra jutott, átnézték a tavalyi pályázatokat, és ezért is csak nagy késéssel, idén januárban utalták a tavalyi pénzt, miután már a sajtó is feszegette a késlekedés okát” – fejtette ki tegnap lapunknak Nagy Zoltán.
Mint hozzátette, voltak olyan esetek, hogy – főleg roma nemzetiségű – gyerekeket beírattak magyar osztályba a támogatás reményében, majd nem járt iskolába az illető diák, de ezeket az eseteket kiszűrték, és a támogatást nem fizették ki. „Munkatársaink rendszeres kapcsolatban vannak az iskolaigazgatókkal, helyszíni ellenőrzéseket végeznek, a visszaélési kísérletek fennakadnak a szűrőnkön” – szögezte le az igazgató.
Az oktatási-nevelési támogatások kiosztásával Romániában megbízott szervezet vezetője ugyanakkor érthetetlennek nevezte Ulicsák megjegyzését, miszerint eddig nem magyar nemzetiségű gyerekek is kaptak oktatási támogatást. „Nemzetiségi kitétel nem létezik: a támogatásra vonatkozó magyar–román kormányközi egyezmény értelmében az egyetlen kritérium, hogy a támogatott diák a teljes tanévben magyar osztályban végezze tanulmányait. Nem is lehetne nemzetiségi kritériumokat alkalmazni, hiszen az diszkriminációnak minősülne” – szögezte le Nagy Zoltán.
Ami a támogatásokkal foglalkozó romániai szervezet megváltoztatására vonatkozó feltételezéseket illeti, az Iskola Alapítvány igazgatója szerint ehhez újabb kormányközi egyezményre volna szükség, hiszen az érvényben levő leszögezi, hogy a lebonyolító szervezet az Iskola Alapítvány. „Ehhez indoklás kellene, illetve bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az alapítvány rosszul végezte a dolgát. Márpedig az nincs” – fogalmazott Nagy Zoltán. Az igazgató szerint Budapest alighanem valóban megpróbálja kiiktatni az Iskola Alapítványt, és mivel „nem talál rajta fogást”, időhúzásra játszik.
Mint arról tegnapi lapszámunkban hírt adtunk, egyre több szülő érdeklődik Erdély-szerte az illetékes irodáknál: miért nem lehet benyújtani pályázatokat a Szülőföldön magyarul program oktatási-nevelési támogatására. Ulicsák Szilárd sem tegnap, sem tegnapelőtt nem válaszolt kérdéseinkre, és nem tudtuk elérni Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárt sem.
Engedelmeskedik Tőkésnek az elszámoltatási biztos
A magyar kormány által a határon túli magyar szervezeteknek és egyéb intézményeknek nyújtott állami támogatások ügyében is vizsgálódik majd a magyar kormány elszámoltatási biztosa. Budai Gyula erről hétfőn nyilatkozott az MTI-nek – mindjárt azután, hogy Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke nagyváradi sajtótájékoztatóján felkérte erre.
Tőkés azért tartja ezt szükségesnek, mert szerinte az RMDSZ „egymaga diszponál az erdélyi magyar közösségnek kijáró összes romániai és magyarországi költségvetési forrás fölött, kizárólagos monopóliumot élvezve a román adólejek és a magyar adóforintok százmilliói fölött”. Kelemen Hunor szövetségi elnök a vádakra lapunk megkeresésére úgy válaszolt, „az RMDSZ minden egyes forinttal és lejjel el tud számolni”.
Mint rámutatott: a román és a magyar illetékes szervek évente ellenőrzik az RMDSZ által elköltött költségvetési pénzeket, és soha semmilyen kifogásuk nem volt.
S.M. L. Új Magyar Szó (Bukarest)

2011. április 1.

Kelemen: az RMDSZ-nél nincs mit kivizsgálnia a magyar kormánynak
A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnél nincs mit keresnie a magyar kormány megbízottjainak, hiszen az RMDSZ soha egyetlen fillérnyi támogatást sem kapott Magyarországról - szögezte le kérdésünkre Kelemen Hunor.
Hozzátette, a magyar-román kormányközi megállapodás alapján mûködõ Iskola Alapítvány, illetve az információs irodák kapnak magyarországi támogatást, ezekkel a közpénzekkel pedig minden évben elszámolnak az összegek kezelõi. Rámutatott, a kivizsgálók semmilyen kivetnivalót nem találtak a pénzek felhasználásának módját illetõen.
Mint ismeretes, tegnap Budai Gyula magyarországi elszámoltatási kormánybiztos azt nyilatkozta, a magyar kormány által a határon túli magyar szervezeteknek és egyéb intézményeknek nyújtott állami támogatások ügyében is kivizsgálást kezdeményez.
Budai nyilatkozatát Tõkés László felhívása elõzte meg: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke felszólította az RMDSZ-t, hogy haladéktalanul adjon számot a romániai magyar közösségnek az általa kezelt és felhasznált, elköltött és elosztott román és magyar költségvetési pénzekrõl.
Az EP alelnöke nyilatkozatában továbbá azt szorgalmazta, hogy a magyar kormány Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos egy határon túli elszámoltatási kormánymegbízottat is nevezzen ki, aki a feltételezett külhoni támogatási pénzeket volna hivatott elszámoltatni, illetve a határ túloldalán elkövetett pénzügyi visszaéléseknek járna utána
Kelemen szerint Tõkés kijelentéseivel nyomást próbál gyakorolni a magyar kormányra. Elmondta, ha nem ismerné Tõkést, akkor értetlenül állna ennek kijelentései elõtt. Hozzátette, Tõkés jobban tenné, ha nem vádaskodna, hiszen éppen az általa vezetett EMNT kap több 100 millió forintos támogatást demokrácia központjai létrehozására.
Transindex.ro

2011. április 5.

�?jra kell gombolni a kormányzati mellényt
Lakatos Péter képviselõ a kormányzás újragondolását szorgalmazza
A szombati kolozsvári SZKT-ülésen, a szövetségi elnök politikai beszámolóját követõ vitában érdekes és rendhagyónak mondható felszólalások is elhangzottak. Egyik ilyen okfejtés Lakatos Péter nagyváradi képviselõé volt, aki felhívta a figyelmet: újra kell gombolni a kormányzati mellényt, vagy egy másikat felvenni, különben a gatyánk is rámegy.
A képviselõ szerint mostanában a romániai közélet érdeklõdését csak a válások és a Wikileaks által közzétett dokumentumok tudják felcsigázni. Azok a jelentések, amelyeket az amerikai nagykövetségek küldtek haza az utóbbi 10 évben és valamilyen titokzatos módon nyilvánosságra kerültek.
Az SZKT-n azonban egy képzelt szcenáriumot mutatott be azokból a Budapestrõl illetve Bukarestbõl a Fehér Háznak küldött jelentésekbõl, amelyeket a Wikileaks csak 2020-ban fog nyilvánosságra hozni: Eszerint:
2011. március 17: A bukaresti nagykövetség helyzetelemzése szerint gyorsabban és simábban megoldódott volna a március 15-i, a magyar nemzeti ünneppel kapcsolatos botrány, ha a magyar kormány hazahívja nagykövetét és nem hagyja, hogy a képviselõház külügyi bizottságbeli meghallgatáson belebonyolódjon felesége idézeteinek magyarázgatásába.
2011. március 29., Budapest: Orbán Viktor a holland-magyar focimeccsre sietve elfelejtette megköszönni Kelemen Hunornak, hogy rá tudta venni Victor Pontát, hogy a PSD legalább egy képviselõje ne szavazza meg a parlamentben a magyarországi vezetõket nacionalista nyilatkozataik miatt elítélõ határozatot, így azt nem fogadta el a képviselõház.
2011. március 30: A budapesti nagykövetség szerint megmagyarázhatatlan, mi baja Tõkés Lászlónak Szõcs Géza kulturális államtitkárral, hogy javasolta Budai Gyula kormánybiztosnak, számoltassa el az RMDSZ-t a Magyarországról kapott támogatásokkal kapcsolatban. Feltehetõleg Tõkés az önfeljelentésnek ezt a különleges módját választotta, hogy tisztázza a 2002-es Református Világtalálkozó, illetve az egyházi földvásárlások elszámolását.
2011. április 1: Romániában hivatalosan véget ért a recesszió, de ezt Traian Basescun és Emil Bocon kívül senki sem vette észre. Mi több, akadt olyan RMDSZ- es képviselõ, aki szerint, bár az államelnök minden évben kétszer, tavasszal és õsszel menetrendszerûen bejelenti, hogy látja az alagút végén a remény lángját pislákolni, olyan, mintha egy óráról, amely napjában csak kétszer mutatja a pontos idõt, azt állítanánk, hogy az egy pontos, jól járó óra. Pedig nem is mûködik.
2011. április 2: Nagy nyomásnak van kitéve a nemrég megválasztott RMDSZ-elnök, Kelemen Hunor. Több megyei szervezet vezetõsége is azon a véleményen van, hogy intézményesen kellene tárgyalni az ellenzékkel, fõleg ha vezetõik, Antonescu és Ponta ezt hivatalosan is kezdeményezték és vészesen közelednek a helyhatósági választások.
Csapdahelyzetben a kormány
A képviselõ ezek után nem folytatta a Wikileaks- kiszivárogtatások ismertetését fontosabbnak nevezte, hogy mit tesz, mit fog tenni az RMDSZ. Csapdahelyzetben van a kormány, vagy hogy államelnökünk is megértse, egy olyan szûk öbölbe vezetett minket, amibõl az erõs ellenáramlat és a hajó gyenge motorjai miatt nem tudunk kievickélni. Ráadásul Traian Basescu idõhúzásos taktikája sehova sem vezet. Meglebegtette a kormányfõcserét, de nem tudta kivitelezni, elõbb az RMDSZ-kongresszus, késõbb a PD-L-beli választások utánra halasztotta a tervezett kormányátalakítást, amitõl gyökeres változásokat és társadalmi elfogadottságot remél. Eközben 5,4 milliárd eurós készenléti hitelt jegyzett elõ az ország nevében, de ha tovább is így mennek a dolgok, már szeptemberben hozzá is fog nyúlni, elõre nem látható okokra hivatkozva - jelentette ki a képviselõ. Rámutatott: Egyértelmû, hogy idõben behatárolt, konkrét, gazdaságélénkítõ intézkedéscsomagra van szükség, amit viszont ez a kormány ezzel a kormányfõvel nem hajlandó felvállalni, mert nincs mersze az államelnök rögeszméivel szembemenni. Basescu is be kellene lássa, hogy a Nemzetközi Valutaalap csak az egyensúlyteremtést, a túlélést hajlandó finanszírozni, nem érdekelt abban, hogy fenntartható fejlõdés legyen, mert akkor kiderülne, hogy nélkülük is lehet boldogulni. Az RMDSZ-nek kormányon kell lenni, viszont újra kell gombolni ezt a kormányzati mellényt, vagy egy másikat felvenni, különben a gatyánk is rámegy mondta végül Lakatos Péter.
(mózes)
Népújság (Marosvásárhely)

2011. április 7.

Elszámoltatás szerepzavarral fûzserezve
Tõkés László kérésére a szomszédos országok magyar szervezeteire és intézményeire is kiterjeszti vizsgálódását az elszámoltatási kormánybiztos. Az RMDSZ brüsszeli listavezetõje, aki épp az új pártja bejegyzésén dolgozik, már hónapok óta hangoztatja az elszámoltatás kiterjesztésének szükségességét a határon túli területekre.
A mikéntrõl egyelõre semmit sem tudni, csak annyit, hogy a vizsgálódás kizárólag a 2002-2010-es idõszakot ölelné fel, holott az utolsó nagy magyarországi támogatási botrányok az elsõ Orbán-kormány utolsó heteihez fûzõdnek. Az összmagyar elszámoltatási szándék azonban nem csupán ezért érdekes és tanulságos. A külhoni elszámoltatás szerepzavart tükröz - a Tõkés Lászlóét és a magyar kormányét.
A kormánybiztosnak egyszerûen nincs hatásköre külföldön, és ennek az akciónak politikai haszna sincs a hazai választók körében. Ahhoz, hogy idehaza is nagy vihart kavarjon, Markó Bélát kellene bilincsben kísérni a Markó utcába és gyorsan kideríteni, hogy már az utca névadása sem volt véletlen.
Pusztán Tõkés kívánságának teljesítésérõl lenne szó? Aligha. Tõkés kérése nyilvánvalóan Erdélyt és az RMDSZ-t célozza. A magyar támogatáspolitika illetékesei pontosan tudják, hogy sem az RMDSZ, sem más határon túli magyar párt nem kezelt és nem osztott magyar költségvetési pénzeket; nem is kért, nem is kapott direkt támogatást egyetlen magyar kormánytól sem. Ez ugyanis államközi konfliktust, illetve a támogatott párt felszámolását eredményezhette volna. A támogatások címzettjei alapítványok, civil szervezetek voltak, és remélhetõleg maradtak mindmáig. A hazai nagy csontvázkeresõ buzgalomban ezen a területen egyetlen kis csontocska sem esett ki a szekrénybõl. Mirõl beszél akkor Tõkés, mit fog vizsgálni Budai Gyula? �?s miért épp most, hiszen Tõkés hónapok óta követeli az RMDSZ elszámoltatását?
�?rdekes módon akkor került mindez terítékre, amikor a határon túli média egyre intenzívebben arról kezdett érdeklõdni, miért késik az oktatási-nevelési támogatási pályázat kiírása? A válasz egyszerû. Kétségtelenül ez a státustörvény által elõírt, személyre szóló támogatási forma a legnagyobb határon túlra kimenõ tétel, amelyet egy-egy, az adott régióban mûködõ alapítvány bonyolít le. Románia és Szlovákia esetében például államközi egyezmény rögzíti a lebonyolító szervezet kilétét, az adott állam szakhatóságai is ellenõrzik azok mûködését. Romániában egy RMDSZ-közeli alapítvány a lebonyolító. A haszon nem annyira anyagi, mint politikai. Tõkésék megkapták az állampolgársággal kapcsolatos ügyintézést, de szeretnék ha az oktatási-nevelési támogatások politikai és anyagi haszna is az õ szervezõdõ pártjukhoz folyhatna be. Ám ez az államközi egyezmény miatt lehetetlen.
Az Orbán-kormánynak is jól jön mindez, mert amíg az új gumicsonton rágódnak az érintettek, addig sem kell számot adni arról, hogy a felszámolt régi támogatási struktúra helyett miért nem jött még létre az új, miért nem mûködik az oly régen beharangozott Bethlen Gábor Alap, miért álltak le teljesen a határon túli támogatások? Az érdek mellett a bosszú is munkál, úgy tûnik az RMDSZ-nek ideje komolyan vennie a Pelczné által tolmácsolt kongresszusi üzenetet. Nem tudták budapesti kézi vezérlésre állítani a legerõsebb külhoni magyar szervezetét, hát ráküldik a kivizsgálási kormánybiztost.
Csakhogy ez olyan kockázat, amelyet felelõs magyar kormány nem vállalhat fel. Nem a kivizsgálás veszélyes, hanem annak a tévhitnek a sulykolása, hogy Magyarország más államok politikai formációinak bármikor is anyagi támogatást nyújtott volna. Ezért az adott állam nyugodtan felszámolhatja a bûnös magyar pártot. �?s bár az RMDSZ ellen megy ki ez a játék, elsõsorban nem rá nézve a legveszélyesebb, hanem a felvidéki és kárpátaljai magyar formációkra. Szlovákiában és Ukrajnában sokkal rosszabb a belsõ hangulat, mint Romániában, az ottani magyar szervezetek ereje és helyzete nem hasonlítható az RMDSZ pillanatnyi erejéhez, könnyen arra ébredhet a magyar kormány, hogy nem annak ártott, akinek akart.
Gál Mária (Nagyvárad) írása a Népszavának
Népszava

2011. november 18.

Ady-központ: kettős elszámoltatást szorgalmaz Tőkés László
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kiterjesztené az elszámoltatást a határokon túlra is, ennek lehetőségeiről már tárgyalt Budai Gyula elszámoltatásért felelős kormánybiztossal – mondta el a politikus azon a pénteki sajtótájékoztatón, amelyen az Érmindszentre tervezett Ady-központ és termálfürdő magyarországi támogatásának “eltérítéséről” beszélt.
Tőkés László a sajtótájékoztatón felidézte az Ady Endre-szülőfalujába tervezett termálfürdő, irodalmi zarándokhely-projekt előzményeit. Mint fogalmazott, az Ady-központot eredetileg az első Orbán-kormány idején meghirdetett Széchenyi-terv pályázatán elnyert 320 millió forintból építették volna meg. “Nagyralátó terv volt. Azt gondoltam, hogy ha van egy Goethe-intézet Weimarban, nekünk is vannak olyan nagyságaink, akik megérdemelnének egy önálló, intézeti hátteret, zarándokhelyet. És mivel az adottságok megvannak, egy termálfürdőt is oda terveztünk” – mondta politikus, aki emlékeztetett, hogy a projektet az általa vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerület dolgozta ki. “A nevezett ügynek a főszereplője Mudura Alexandru” – fogalmazott Tőkés László, megemlítve, hogy a vállalkozó a Medgyessy-kormánnyal jó kapcsolatban állt, a nagyváradi Lotus Pláza építéséhez például állami támogatást is kapott. “Ő hozta létre Kis Sándor megyei tanácselnökkel és elvtársaival a Mecénás Alapítványt, amelynek a vizsgálatok szerint az volt a rendeltetése, hogy az általunk pályázati úton elnyert 320 millió forintot elcsatornázza, és törvényesnek tűnő keretet teremtsen” – szögezte le a politikus, aki szerint Tempfli József katolikus püspök “jóhiszeműségből” támogatta ezt. Tőkés László felidézte: a projekt végül Nagyváradon valósult meg, de nem az eredeti terveknek megfelelően, hiszen csupán egy konferenciaközpont épült meg. Szerinte az ügy kimeríti a korrupció fogalmát, mivel a pénzzel az alapítvány azóta sem számolt el. A politikus kifogásolta azt is, hogy 2011-ben összesen mintegy 32 millió forint támogatást kapott az a médiabirodalom, ami mögött szerinte a Mecénás Alapítvány-köre, az RMDSZ Bihar megyei vezetőségi köre áll. “Még a magyarországi leleplezésekhez viszonyítva is megrendítő esettel állunk szemben” – tette hozzá. Leszögezte: kettős elszámoltatásra lenne szükség, azaz a hazai támogatások felhasználása mellett a határon túli magyaroknak juttatott pénzek felhasználását is ellenőriznie kellene a kormányzatnak. Erről már tárgyaltunk Budai Gyulával és Orbán Viktor miniszterelnökkel is – emelte ki, majd hozzátette, ehhez szorosan hozzátartozna a közszereplők titkosszolgálati átvilágítása is. “Örömmel mondhatom el, hogy Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNP) kezdeményezésére megegyezés született a Szatmár megyei önkormányzat vezetőivel, Csehi Árpáddal és Zatykó Gyula, az EMNP megbízott alelnöke között. Ennek értelmében együtt fogunk működni az érmindszenti Ady-kultusz beindítása céljából és a régió felemelése érdekében” – fogalmazott, majd leszögezte, a nemzeti ügyek szolgálatához felül kell emelkedni a pártérdekeken. Az MTI kérdésére, hogy tettek-e feljelentést az Ady-projekttel kapcsolatban, Tőkés László elmondta, hogy jelenleg a “kivizsgálás szakaszában” járnak, de tárgyalnak az elszámoltatási kormánybiztossal, és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárával, Gál András Leventével is. “Egy egész bizottság vizsgálja ezt az ügyet” – emelte ki. Tőkés László szintén az MTI kérdésére elmondta: bár a projekt “zátonyra futott”, de nem mondtak le róla, keresik a “jóvátétel lehetőségét”. Ugyanakkor leszögezte: tisztában vannak Magyarország nehéz gazdasági helyzetével, de örömmel vették tudomásul, hogy a kormányzati szándék megvan az Ady-projekt megvalósítására. Szerinte jelenleg újra kell gondolni a beruházást.
erdon.ro

2011. november 21.

Tőkés ismét „eltérítésről” beszél
A Kovászna megyei prefektúra felszólította a háromszéki önkormányzatot, hogy vonja vissza az egységes Székelyföldről szóló népszavazást kiíró határozatát. A felszólító levelet Valentin Ionaşcu alprefektus írta alá, de ez nem György Ervin prefektus megkerülésével történt, hiszen ő hétvégén a sajtónak megerősítette, hogy tud az esetről, amelyről mai sajtótájékoztatóján nyilatkozik. Ionaşcu szerint az önkormányzat határozata formailag és tartalmilag is hibás, és ezt már észrevette a Kovászna Megyei Tanács jegyzője is.
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kiterjesztené az elszámoltatást a határokon túlra is, ennek lehetőségeiről már tárgyalt Budai Gyula elszámoltatásért felelős magyar kormánybiztossal – mondta el a politikus azon a pénteki sajtótájékoztatón, amelyen az Érmindszentre tervezett Ady-központ és termálfürdő magyarországi támogatásának „eltérítéséről” beszélt.
Tőkés felidézte az Ady Endre szülőfalujába tervezett termálfürdő, irodalmi zarándokhely-projekt előzményeit. Mint fogalmazott, az Ady-központot eredetileg az első Orbán-kormány idején meghirdetett Széchenyi-terv pályázatán elnyert 320 millió forintból építették volna meg.
A projektet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület dolgozta ki Tőkés püspöki mandátuma alatt. „A nevezett ügynek a főszereplője Mudura Alexandru” – fogalmazott Tőkés László, megemlítve, hogy a vállalkozó a Medgyessy-kormánnyal jó kapcsolatban állt.
„Mudura hozta létre Kiss Sándor megyei tanácselnökkel és elvtársaival a Mecénás Alapítványt, amelynek a vizsgálatok szerint az volt a rendeltetése, hogy az általunk pályázati úton elnyert 320 millió forintot elcsatornázza, és törvényesnek tűnő keretet teremtsen” – szögezte le a politikus, aki szerint Tempfli József katolikus püspök „jóhiszeműségből” támogatta a megvalósítást.
Tőkés felidézte: a terv végül Nagyváradon valósult meg, de nem az eredeti elképzeléseknek megfelelően, hiszen csupán egy konferencia-központ épült föl. Szerinte az ügy kimeríti a korrupció fogalmát, mivel a pénzzel az alapítvány azóta sem számolt el.
Az MTI kérdésére, hogy tettek-e feljelentést az Ady-programmal kapcsolatban, Tőkés László elmondta, hogy jelenleg a „kivizsgálás szakaszában” járnak, továbbá tárgyalnak az elszámoltatási kormánybiztossal és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárával, Gál András Leventével is. „Egész bizottság vizsgálja ezt az ügyet” – emelte ki. Tőkés László ugyancsak az MTI kérdésére elmondta: bár a terv „zátonyra futott”, nem mondtak le róla, keresik a „jóvátétel lehetőségét”.
„Megegyezés született a Szatmár megyei önkormányzat vezetőivel, Csehi Árpád és Zatykó Gyula, az EMNP megbízott alelnöke között. Ennek értelmében együtt fogunk működni az érmindszenti Ady-kultusz beindítása céljából, a régió felemelése érdekében” – fogalmazott, majd leszögezte, a nemzeti ügyek szolgálatához felül kell emelkedni a pártérdekeken.
Szabó Ödön, a Mecénás Alapítvány ügyvezető igazgatója tegnapi megkeresésünkkor nem kívánta kommentálni a Tőkés sajtótájékoztatóján elhangzottakat. „Csak annyit jegyeznék meg: ötödik éve már, hogy ezeket a vádakat az Ady-ünnepségek közeledtével újra és újra előveszik” – mondta az ÚMSZ-nek.
Egy tavalyi állásfoglalásában Szabó Ödön leszögezte: a Mecénás Alapítvány pályázat útján jutott támogatáshoz a Nagyváradon felépítendő Ady-központra. „Ezt a pályázatot az alapítvány az illetékes magyarországi hatóságoknál elszámolta és lezárta” – szögezte le az ügyvezető igazgató.
Kovács Zsolt
Új Magyar Szó (Bukarest)

2012. március 21.

Az elvadítás lépcsőfokai
A vírusok aztán megtették hatásukat, a romániai magyar (politikai) közélet polarizációjához jelentősen hozzájárult az új szóhasználat, az önsajnálat felfokozása, a hiteltelenítés az érdekvédelmi szervezettel és főleg választott vezetőivel szemben.” Sebestyén Mihály publicisztikája az Erdélyi Riport 2012/9. számából.
Kezdetben volt a Hír Tv, amely erősen pártoskodó hangvételével meglepett, sokakban visszatetszést keltett, mások közömbösen továbblapoztak, ha feltűnt logója és jobbra tartó, de jobbat (etikai értelemben) nem akaró logikája, s voltak, akik teljesen rácuppantak, mint vírus a tárgylemezre. A vírusok aztán megtették hatásukat, a romániai magyar (politikai) közélet polarizációjához jelentősen hozzájárult az új szóhasználat, az önsajnálat felfokozása, a hiteltelenítés az érdekvédelmi szervezettel és főleg választott vezetőivel szemben. A pártosodás, a hasadozás – többek között – ugyancsak ide köthető. A folyamat fontos állomása volt a kettős állampolgárság és az autonómia körül felhabzó vita, a december 5-i rossz döntés mohácsolása (mohácsosítása). Ezt, megjegyzem, viszonylag hamar kiheverte a népesség, amely először szembesült 50 év után azzal, hogy a Kárpát-medencei magyar közösség helyett közösségek vannak tartós szétfejlődéssel, más-más kulturális értékrenddel. Holott ha odafigyeltek volna az idősebbek meséire, amikor azok a kis magyar világról regéltek, azt is hallhatták, hogy az eufóriás kortársak nem ilyen magyar igazgatást vártak vissza 1940-ben.
A Hír Tévét mára törölték az erdélyi vezető kábeles cég műsorrácsából, úgymond túl sokat kért a tulajdonos, ami enyhén szólva is furcsa, mert a Hír Tv a kitüntetett és támogatott magyar médiaszektorban foglal helyet, mint a három közszolgálati hűséges mellett a negyedik kiegészítő tartalék. Annyira Erdély-párti volt, hogy ha a különleges (autonóm) erdélyi magyar időt jelezni kívánta, akkor nem Kolozsvárt vagy Brassót jelölte meg a londoni és tokiói idő mellett, hanem a székelyudvarhelyit, amelyről a túrósbálnaapáti (Csinom Palkó megye) néző bátran gondolhatta, hogy Székelyudvarhely/Jenőfalva vetekszik New York és Szingapúr felhőschwartzló világvárosaival.
A szolgáltató, a partiumi magyar milliomos cserébe megajándékozta az erdélyi magyar tévébambulót (il bambulo) az Echo Tévével. Ez ugyanis a Jobbik visszhangja, ez a szélsőség ekhós szekere, melyen elhozzák székely népünknek a fasisztoid jövő vízióját és a gyűlöletbeszéd legfrissebb játékrendjét, aktorait. Élő egyenesben, orrba-szájba.
No persze, honi nézőinket sem kell biztatni, hiszen a Hír Tévé reális szükségleteket elégített ki, az emberek azt kapták, amit a tudatalattijukban a politikáról tartottak, tartanak, kis nemzeties propagandapörköltet, jajdon-szószos Erdély-lecsót, Kárpát-medencei kultúrfölény-tortát. És ennek megfelelően folyt a mozgósítás a magyar kormány melletti szimpátiatüntetésre. Hiszen a kormányok rendszerint az országgal azonosítják magukat, gyarló túlzásokba esve ezáltal.
Midőn néhány hete egy kisded jegyzetben annak a véleményemnek engedtem mozgásteret, hogy míg a székely nép fiai elmennek az Andrássy útra tüntetni a szabadságharcos magyar kormány mellett (amely éppen mostanában nem támogatja a határon túli magyar művelődést, az identitás-ápolás intézményeit, csupán szónoklatokkal és Budai Gyula kopó-csaholásával), addig nem nagyon hallottunk arról, hogy tömegesen özönöltek volna Bukarestbe vagy bárhová az év eleji tüntetésekre, amelyek a belföldön élők sorsának megváltoztatását, nyomorenyhítését célozták egészében, olykor apróbb részleteiben is, a cikk megjelenése után élénk és izgatott reagálás volt osztályrészem.
Bőszen kijelentették, azért nem mennek Bukarestbe, mert nem ők választották ezt a kormányt, sem a főkormányost, közük nincs hozzá. Ezzel máris elérték a bezárkózás, az öngettózás egyik negatív végletét: a székely emberek jelentős hányada kivonul a romániai politikai közéletből, nem szavaz, nem tiltakozik, tehát akár itthon marad, akár Martfűre megy martilaput enni, nincs jelen. (Ez pont egybevág a hatalom céljaival.) Csakhogy: nyugdíját itt kapja, jogsiját Szeredában váltja ki, háziorvost nem Mátészalkáról hív, ha kirabolják, az udvarhelyi rendőrséghez fordul, gyermekeit ehun kell óvodába-iskolába járatnia.
Erdélyi Riport (Nagyvárad)

2012. június 1.

[Az Új Magyar Szó budapesti baloldali lapokból újraközöl cikkeket]
Kamu politika, kamu hamu
És sikerült, kiloptuk a hamut Romániába! Eszméletlen győzelmeket aratunk minden fronton, pont ezt érezhette a nemzeti oldal a világháborúban. És mekkorát csodálkoztak a végén. Szóval először is fejünkbe vesszük, hogy veszélyes hulladékot temetünk el a szomszédos Románia területén. Az osztrákok például füstöt és szennyvizet engednek időnként a folyóinkba, a románok meg ciánt, tehát kettős mérce, ha mi meg nem áshatunk ott el egy nyilast.
Áder próbája
Bednárik Imre, Népszabadság
A médiatörvény módosítása megerősíti a Népszabadság szerkesztőségének a lap 2011. január 3-i számában a címlapon, az Európai Unió összes hivatalos nyelvén közzétett álláspontját: az új médiaszabályozással Magyarországon megszűnt a sajtószabadság. A mostani változtatás ellenére a jogszabály tartalma, elfogadásának nyilvánvalóan házszabályellenes volta, a fideszes politikusok által belecsempészett, majd csak részben visszavont „lex klubrádiós” módosító javaslatok, az emiatt kitört hazai és nemzetközi botrány, a tiltakozásra adott kioktató és pökhendi válaszok újra és újra alátámasztják akkori és azóta is megálló érveinket, amelyek szerint a médiatörvény minden hangzatos szava ellenére valójában a Fidesz–KDNP vezette kormány autoriter törekvéseit szolgálja: megteremti a lehetőségét a velük ellentétes véleményen állók megzabolázásának, megbüntetésének, végső soron elhallgattatásának. Noha Navracsics Tibor Brüsszelben négyszemközt – ami nyilvánosságra is került – megígérte Neelie Kroesnek, az unió illetékes biztosának, hogy elfogadja és a magyar gyakorlatba ülteti az Európa Tanács médiatörvénnyel kapcsolatos ajánlásait, a kormány és a parlament semmibe vette ezeket. Nem fogadta be a tanács, a hazai és nemzetközi szervezetek által folyamatosan hangoztatott megoldási javaslatait, nem tisztelte a kérést, hogy változtatásra lenne szükség a magyar médiahatóság elnökének és a Médiatanács tagjainak kinevezési és jelölési módján. A most módosított törvény továbbra is fenntartja a Fidesz egyoldalú és tartós hatalmát a médiarendszer irányításában azáltal, hogy a médiahatóság elnökét a miniszterelnök nevezi ki kilenc évre, és a Médiatanácsban továbbra is csak a Fidesz által jelölt személyek ülnek. A Fidesznek továbbra is az a célja, hogy korlátlanul felügyelje a teljes írott, elektronikus és online sajtót, elfoglalhassa a közszolgálati médiát, a nagy összegű bírságok – egyelőre csak elvi – lehetőségével sakkban tartsa a kormánnyal vitatkozó, az ellenzék álláspontját is bemutató orgánumokat. (...) Az új köztársasági elnök kinevezése után azt ígérte, hogy ragaszkodni fog az alkotmány által rá rótt jogok és kötelezettségek maradéktalan betartásához. Áder János azt mondta, hogy ha száz kifogástalan törvényt kap az Országgyűléstől, mind a százat alá fogja írni, ha száz rosszat, hibásat, mind a százat visszaküldi. Ez a házszabályellenesen elfogadott médiatörvény továbbra sem felel meg a magyar alkotmánynak és az európai értékeknek. Elnök Úr! Hát tessék!
Üzemi veszteség
Friss Róbert, Népszabadság
Mi van? Nem tudjuk. Meghallgatásakor nem tudta Vajda Mihály filozófus, de az őt kérdező nyomozó sem. Álltak egymással szemben értetlenül. Kell lennie valaminek, ha a parancs egymással szembekényszerítette őket. Most már tudjuk, mi van. A több nagyon komoly filozófusra hányt politikai fekáliát finnyás feltakarítani, aki az ürülékkel dobálózott. A rendőrség a maga részéről ugyanis bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást a „filozófusüggyel” kapcsolatos összes eljárásban. A feljelentést még tavaly télen tette Budai Gyula ismeretlen tettesek ellen négy, összesen vagy félmilliárd forintos „elcsalt” pályázat ügyében. A jobboldali sajtó aztán pillanatok alatt lerántotta a leplet az ismeretlenekről, hajszát indított „egy bizonyos szellemi kör” tagjai ellen, akik „talicskában tolták haza a pénzt”. Az elszámoltatási kormánybiztos és a kormánypárti sajtó levegőt markolt. Ennyi. Megjegyezzük: mi már tavaly februárban úgy gondoltuk, hogy igaza van Pálinkás József Akadémia-elnöknek, aki a külföldi bírálatokra válaszoló nyílt levelében azt mondta: senki és semelyik tudományterület nem áll „üres támadások” alatt, és nincsenek „nyilvános számonkérések rosszindulatú, informálatlan és megalapozatlan vádak alapján... Az Akadémia és én magam teljes támogatást biztosítunk a filozófiai kutatásoknak, de a közpénzekkel a filozófusok is elszámoltathatóak.” Mi értjük ezt a finom álláspontot, s a legcsekélyebb mértékben sem értjük Heller Ágnest, aki most bocsánatkérést vár. Csak kiterjedt és az urak íróasztalától távoli etikai munkásságának tudjuk be, hogy a tisztesség számonkérése felmerülhet benne. Mi nem gondoljuk, hogy a jobboldali sajtónak, vagy akár Budai Gyulának, horribile dictu, magának az Akadémia elnökének újra ki kellene állnia a nyilvánosság elé. Mit mondhatnának? Hogy ez most nem sikerült, de majd legközelebb? (…) Amúgy el kell ismerni: az akció elérte célját. A hecc „ezek” ellen hangolta a könyvtáraktól távoli közvélemény nagy részét, amelynek még rémlik a többtucatnyi hírlapi beszámoló és eszmefuttatás hangulata, de amely a minapi pár soros rendőrségi közlemény tényeit alighanem észre sem veszi. Nyolcmillió polgár már a postást lesi, hogy megválaszolhassa a kormányfő legújabb, negyedik nemzeti konzultációs kérdőívét.
Űrgebőrbe varrva
Tóta W. Árpád, hvg.hu
És sikerült, kiloptuk a hamut Romániába! Eszméletlen győzelmeket aratunk minden fronton, pont ezt érezhette a nemzeti oldal a világháborúban. És mekkorát csodálkoztak a végén. Szóval először is fejünkbe vesszük, hogy veszélyes hulladékot temetünk el a szomszédos Románia területén. Az osztrákok például füstöt és szennyvizet engednek időnként a folyóinkba, a románok meg ciánt, tehát kettős mérce, ha mi meg nem áshatunk ott el egy nyilast.
Ez hozzánk méltóan romantikus vállalkozás, figyelembe véve, hogy az osztrákok bőrgyár és szemétégető, a románok meg egy aranybánya melléktermékeként követték el a szennyezést; mi viszont eleve csak azért csináljuk, hogy idegesítsük őket. Mennyivel elegánsabb ez az önérdekmentes genyózás! A ravaszságunkat évszázadok óta irigylő lúzer románok feldühödnek, hamuvadászatba kezdenek, és kábítószergyanú örvén próbálják elkobozni a cuccot. Ekkor már diplomáciára is szükség van, ezért odaküldjük a feketeöves vaddisznót, hadd lássák, hogy ez nem irodalmi és nem kegyeleti ügy, hanem igenis politikai. És nem adjuk fel, miért is tennénk? Előttük járunk három lépéssel. Lehetőségeink számosak. Például préselhetnénk a hamvakból tablettát, azt még könnyebb elrejteni. (...) Vagy kerítünk egy megfelelő űrtartalmú talpast, és mivel egyéb hasznát úgysem vesszük, megkérjük, hogy csempéssze át a cuccot. Odaát előveszi, és viheti suttyomban, lompos bőrtáskában a megemlékezésre. Nyirő József mégis jelen volt molekuláiban, és az nekünk – vudu vallásunk miatt – mindennél fontosabb. Túljártunk a buta románok eszén, szintet léptünk! Na ki győzött, he? Azok, akik meg akarták akadályozni a kegyeletet, vagy mi, akik mégis odavittük zacskóban? Van néhány rossz hírem, magyarok. Az egyik, hogy egy nyilast babusgatni, az mérgező ugyan, de nem termel aranyat. Már az elején olyan csatát választottunk, amivel legjobb esetben sem nyerünk semmit. A másik, hogy ilyen hajmeresztő módszerekkel csempészni szoktak ugyan más államok is, de ők nem emberi hamuval, hanem például plutóniummal teszik. (...) Mi ilyen győzelmekre pazaroljuk az erőinket és a pezsgőt. Jól megtanítottuk a románokat kesztyűbe dudálni. (...) Csak az maradt ki megint a látókörünkből, ami miatt mi ritkán nyerünk a román diplomácia ellen: a világ. Hogy vajon minek néz ki mindez Németországból, az Egyesült Államokból és mind a többi országból, ahol nem értik, mi az a kesztyűbe dudálás egyáltalán, és ahol nem tudunk leszólni a híradóba, hogy a náci vonalat hagyják ki a tudósításból. Uz Bencét nem látják, de nem is érdekli őket. Azt látják, hogy a magyar állam felsorakozik egy megrögzött náci mellé, és látványos erőfeszítéseket tesz érte. (...) A végén aztán kesereghet megint Kövér László, mint a kettős állampolgárságról szóló népszavazás után: nem ők találták ki ezt az egészet, csak muszáj volt beleállniuk. Hát nem, nem volt muszáj. Annyi eszük sincs, mint Horthynak: ő legalább a háború végére felfogta, hogy rossz úton jár. Ezek hatvan évvel utána sem értik. Nyirő József megpihenhet békében: ostobasága fennen ragyog. Új Magyar Szó (Bukarest)

2012. július 19.

Erdélyi gazdák Budai Gyula államtitkárnál
Erdélyi, főként székelyföldi civil és szakmai szervezetekkel elsősorban a gyakorlati együttműködés lehetőségeiről tanácskoztak tegnap Budapesten a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkárságának munkatársai Budai Gyula államtitkár vezetésével.
A Vidékfejlesztési együttműködések székelyföldi civil szervezetekkel elnevezésű fórumra többek között Csíkszeredából, Sepsiszentgyörgyről, Gyergyószentmiklósról és Székelyudvarhelyről érkeztek a résztvevők. A gazda- és civil szervezetek képviselői előtt Budai Gyula, a VM államtitkára az eszmecsere legfontosabb céljának a gyakorlati együttműködés kiszélesítésének ösztönzését nevezte.
Utalt arra is, hogy a Nemzeti Vidékstratégia (NVS) egyik nagyon fontos eleme a határon átnyúló stratégiai együttműködés erősítése. Az államtitkár a közös tevékenység súlyponti elemeinek a gazdaságfejlesztést, a környezetügyet és a szakmai kapcsolattartást mondta. Aláhúzta: a vidékfejlesztési területen nagyon fontos a Kárpát-medencei gazdasági térség kialakítása, valamint a nemzetstratégiai programok megvalósítása. „A környezetügyi együttműködés keretében közös környezet- és természetvédelmi programok végrehajtása szükséges” – emelte ki az államtitkár, példaként említve a Duna és Tisza vízgyűjtő területei kapcsán az együttműködés kialakítását.
Tóth Katalin, a VM parlamenti, társadalmi és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára eközben arról értekezett, hogy a szaktárca szeretné elérni, hogy az együttműködés a legalsó szintekig is elérjen, és a mindennapok gyakorlatában is hasznosítható legyen. Ezt a felvetést a határon túli résztvevők is egyöntetűen támogatták. Kovács István állatorvos Sepsiszentgyörgyről úgy fogalmazott, igen jelentős az információhiány az erdélyi gazdák körében, amin anyaországi segítséggel változtatni lehetne, és kellene is. Mások a Székelyföldről származó termékek magyarországi jelenlétének növelését sürgették.
Budai Gyula az MTI kérdésére közölte: az általa vezetett államtitkárság a többi környező ország határon túli gazda- és civil szervezeteivel már tartott, vagy rövidesen tartani fog hasonló kerekasztal-megbeszélést. Célzott arra is, hogy az együttműködés finanszírozására megfelelő forrás is rendelkezésre áll.
Krónika (Kolozsvár)

2012. szeptember 17.

Budai a SapientiaEMTE tanévnyitóján: A Kárpát-medence egységes oktatási tér
A magyar kormány számára rendkívüli jelentőségű, hogy szülőföldjén saját nyelvén tanulhasson a magyarság - hangsúlyozta Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára hétfőn Csíkszeredában, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) központi tanévnyitó ünnepségén.
"A Kárpát-medence egységes oktatási tér, függetlenül az országhatároktól, és mi ebben a térben szeretnénk a magyar hallgatók számára magas szintű képzést biztosítani" - mondta az államtitkár.
Hozzátette: az oktatáson túlmenően az egyetemnek fontos közösségszervező szerepe is van, a kulturális és tudományos élet számára is teret biztosít, segíti a modernizációs törekvéseket. Budai kiemelte: fontos lenne a Székelyföld jövőformáló kezdeményezéseit összehangolni, ezért is tartja fontosnak, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium erre irányuló kezdeményezése pozitív visszajelzést kapott.
"A júliusban Magyarországon megtartott Székely Kerekasztal és a mai agrár-innovációs fórum egy olyan párbeszédnek adhat újabb lendületet, amely összefoghatja a térség modernizációs kezdeményezéseit. Ezek a fejlesztések elképzelhetetlenek egy jól képzett szakmai gárda nélkül" - mondta az államtitkár.
Dávid László rektor a Csíkszeredai Műszaki és Társadalomtudományi Kar aulájában tartott ünnepségen rámutatott: a Sapientia első alkalommal rendezhette meg akkreditált intézményként a tanévnyitóját.
"Románia legjobb magánegyetemét választottátok, azt az egyetemet, amely párhuzamosan fejlesztett, támogatta a fiatal oktatóit, tanította a fiatalokat, és nem utolsó sorban kereste azt, hogy miként lehetne leginkább hasznára ennek a közösségnek" - mondta a rektor az elsőéves hallgatókhoz intézve szavait.
A magyar állam által finanszírozott - Romániában jogilag a magán oktatási rendszerhez tartozó - egyetemen mintegy kétezer hallgató, köztük 671 gólya kezdte meg hétfőn a tanévet.
A három helyszínen - Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában - 28 alapképzési szakon és négy kihelyezett mesteri szakon kezdődött meg az oktatás a Sapientián. Újdonság a marosvásárhelyi karon induló tájépítészet szak, amelyik illeszkedik az ott működő kertészmérnöki szakhoz és a kampusz 27 hektáros területének adottságaihoz.
A Sapientia EMTE intézményi akkreditálásról szóló törvényt 2012 elején fogadta el a román parlament: ezáltal vált lehetővé hogy az egyetem államvizsgát szervezzen az akkreditált szakokon és oklevelet állítson ki az itt végzett hallgatóknak.
A Sapientia EMTE-t a magyar történelmi egyházak által 2000-ben bejegyzett Sapientia Alapítvány hozta létre. Az egyetem 2001-ben ideiglenes működési engedéllyel kezdte meg tevékenységét. A magyar kormány és az Országgyűlés 1999-ben döntött úgy, hogy támogatja az önálló erdélyi magyar egyetemi oktatást, és létrehozza az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet.
Baranyi László, MTI

2013. április 29.

Budapesti támogatással létesülhet agráripari park Háromszéken
A családi gazdaságok megerősödésében látják a vidék felzárkóztatásának lehetőségét a magyarországi szakemberek és a székelyföldi döntéshozók. Éppen ezért a háromszéki Illyefalván szombaton megrendezett III. Székelyföldi Agrárinnovációs Fórumon elsősorban a kis gazdaságok fejlesztésének módozataira keresték a választ.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a konferencián beszámolt arról, hogy az elmúlt években a LAM Alapítvány közreműködésével több mint 600 fiatal vett részt svájci mezőgazdasági gyakorlaton, az elsajátított tudást pedig hazatérve kamatoztatta. A Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöki tisztségét is betöltő egyházfő közölte, tervezik az Erdélyi Magyar Tudományegyetem bővítését: Sepsiszentgyörgyön erdőgazdasági és agrárszakot létesítenek.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a magyar kormány által támogatott székelyföldi agráripari park létrehozásának fontosságát ecsetelte. „A kis- és közepes termelők számára nagyon fontos a biztos, kiszámítható felvevőpiac. Erre megoldást jelenthet a magyar kormány segítségével létrehozandó agráripari park, amely Románia és a Moldovai Köztársaság felé tudná bővíteni az anyaországi piacot, besegítve ugyanakkor a székelyföldi termelőknek is" – mondta Tamás, aki szerint a Sepsiszentgyörgy közelébe tervezett 33 hektáros ipari park fogadja be a tervezett létesítményt. Különben az agráripari park terve először 2008-ban merült fel, amikor a sepsiszentgyörgyi és a Kovászna megyei önkormányzat együttműködési megállapodást kötött a magyarországi Móra-kert Termelői és Értékesítő Szövetkezettel a szépmezői mezőgazdasági feldolgozó és értékesítő létesítmény megvalósításáról. Az akkori elképzelések szerint magyarországi és romániai üzletláncoknak adták volna el a vidéki gazdáktól felvásárolt zöldséget, viszont a projektet egyelőre nem ültették gyakorlatba.
Tömegtermelés helyett minőségi terményt
A hét végi agrárfórumon Tamás Sándor felhívta a figyelmet, hogy politikai és szakmai támogatást igényel a Székelyföldi Erdőalap létrehozása, amely a szakszerű gazdálkodás érdekében felvásárolná a mozaikszerű, szétszóródott erdőket. Budai Gyula, a magyarországi Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kifejtette, azonosítani kell az agrárpolitikában az erdélyi és anyaországi érdekek kapcsolódási pontjait, hiszen közös érdek a kisgazdaságok támogatása. Budai felhívta a figyelmet, hogy a három hektárnál kisebb gazdaságok számára évente 1000 eurós uniós szubvenciót lehet biztosítani. Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke leszögezte, csak szervezett alapon marad versenyképes a mezőgazdaság. Erre a gondolatra erősített rá Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke is, fontosnak nevezve, hogy az azonos értékeket képviselő gazdák tudjanak szövetkezni. „Ezeknek a szerveződéseknek be tud érni a gyümölcse, példa erre a székelykeresztúri tejgyár felvásárlása, amely 500 családnak ad megélhetést" – jelentette ki Borboly, aki szerint Székelyföld kitörési pontja nem a tömegtermelés, hanem a minőségi termény kell hogy legyen. Péter Ferenc, Szováta polgármestere a kis gazdaságokon kívül a közbirtokosság és a kiaknázatlan turisztikai potenciál lehetőségeiről értekezett. Tóth Katalin, a magyarországi agrárminisztérium helyettes államtitkára ugyanakkor elmondta: a budapesti tárca már a közeli jövőben támogatná a határon túli fiatalok szakmai oktatását, a felsőoktatáson kívül célirányos gyakornoki képzéseket is létesítenének, ugyanakkor különböző vásárokban lehetőséget biztosítanak a vidékre jellemző termékek bemutatására.
Kétélű fegyver az átjárhatóság
Ezzel egy időben a pénteken Kolozsvárt rendezett magyar–román szakmai konferencia a közös agrárpolitika 2014–2020-as kilátásaira összpontosított. V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár elmondta, Budapest támogatja a magyarországi és a romániai LEADER csoportok együttműködését. A magyar állam valamennyi LEADER akciócsoport számára 50 millió forintot biztosít a jó gyakorlatok átvételére, ebből a forrásból a romániai és a magyarországi LEADER csoportok közös szerveződéseket alakíthatnak, de akár eszközöket is beszerezhetnek. V. Német Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy az új európai költségvetési ciklusban az agráriumnak nemcsak az élelmiszer-termelés lesz a feladata, ezzel egyenrangú feladat lesz a termőföldek, a vizek minőségének a megőrzése, a kultúrtáj és a közösségek megvédése. Az EU ugyanakkor bátorítja a tagországokat, hogy a regionális fejlesztési alap és a szociális alap által nyújtott támogatásokat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési alappal közösen használja fel.
Az agrárpolitika romániai tervezéséről szólva Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, volt vidékfejlesztési államtitkár nagy bajnak tartotta, hogy a bukaresti agrártárca a több ezer hektáron gazdálkodó dél-romániai agrárvállalkozók igényeihez igazítja terveit, amelyek így hátrányosak a kisebb területeken gazdálkodó erdélyi gazdák számára. A felsőház mezőgazdasági bizottságának titkára kétélű fegyvernek nevezte az EU által szorgalmazott, a mezőgazdaság és vidékfejlesztési alap, a regionális fejlesztési alap és a szociális alap közötti átjárhatóságot. Tánczos rámutatott, az átjárhatóság azt is jelentheti, hogy az egyéb területek elvonják a forrásokat a vidékfejlesztéstől; e téren intő jelnek számít, hogy 2014 és 2020. között a romániai agrárszektor egymilliárd euróval kevesebb uniós támogatást kap.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

2013. május 31.

Kápolnaépítés összefogással
Közel két évvel a madéfalvi veszedelem tiszteletére állított emlékmű közelében felépítendő Siculicidium-kápolna alapkőletétele után kezd formát ölteni az új létesítmény. Az adományokból és pályázati pénzekből megvalósuló kápolnát – Isten segedelmével – szeretnék jövő pünkösdre teljesen befejezni.
A községbéli római katolikus plébánia fennállásának századik évfordulójára 2011 pünkösdvasárnapján szervezett alapkőletételi ünnepséget követően tavaly bontották le az építkezési területen lévő melléképületeket, valamint kiöntötték, bevasazták, feltöltötték és megdöngölték az épülő kápolna alapját. A tervezés húszezer lejes költségeit a helyi önkormányzat állta. A közbirtokosság ötvenezer lejjel és a szükséges faanyag biztosításával, míg a településről elszármazott, jelenleg Zeteváralján szolgáló Mátyás Gábor plébános, szentszéki tanácsos az épülethez szükséges teljes téglamennyiséggel járul hozzá a kivitelezéshez. Az adományoknak köszönhetően áprilisban nagy lendülettel indultak el a munkálatok, a kétszázötven személy befogadására tervezett épület oldalfalainak egy része már áll, és az alapozást takaró díszkövek is a helyükre kerültek.
A kápolna felépítéséhez szükséges 250 ezer euró felét egyébként magyarországi pályázat révén teremtenék elő – ezzel kapcsolatban április 27-én a községbe látogatott Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke és Budai Gyula, a magyar Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, támogatásukról biztosítva az építési terveket. Bartalus Zoltán Jakab, a madéfalvi egyházközség plébánosa érdeklődésünkre elmondta, a pályázatot leadták, egyelőre azonban még nem tud semmi konkrétumot.
Hamarosan a község önkormányzata is egyházakat célzó pályázatot ír ki, így további anyagi hozzájárulásukkal lehetővé válik, hogy a jövő évi csíksomlyói pünkösdi búcsú után, nagyszámú zarándok és hívő jelenlétében felszenteljék a kápolnát – tudtuk meg Szentes Csaba polgármestertől. Az elöljáró köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik a pünkösd idején az emlékműnél felállított adományládába helyezett összegekkel jelentősen segítették a haladást.
A leendő kápolna szomszédságában található régi plébánia egy részét is lebontják, a megmaradó részt pedig két folyosóval összekötik az új épülettel.
Pinti Attila
szekelyhon.ro |

2013. szeptember 18.

IV. Székelyföldi Agrárinnovációs Fórum
Szakmai összefogás határon innen és túl
Múlt héten a szovátai Danubius Szálloda volt házigazdája a IV. Székelyföldi Agrárinnovációs Fórumnak, amelyet Szováta Város Önkormányzata az Ősmarosszéki Közbirtokossággal és a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvánnyal közösen szervezett. A tanácskozáson magyarországi és székelyföldi mezőgazdasági szakemberek, polgármesterek, önkormányzati képviselők, e téren érdekelt hivatalvezetők találkoztak, elsősorban azzal a céllal, hogy erősítsék a szakmai szervezeteket egymás között és a határon túli konkrét együttműködési programokkal. A találkozó alkalom volt arra is, hogy betekintést nyerjünk a hazai és részben a magyarországi mezőgazdaság aktuális gondjaiba.
A konferenciát házigazdaként Péter Ferenc, Szováta polgármestere nyitotta meg. Elmondta, nem véletlen a helyszínválasztás, mivel a Székelyföld legjelentősebb gazdasági forrása lehet, ha a mezőgazdaságot összekapcsolják a turizmussal, leginkább a gyógy-turizmussal. Az utóbbi egyedi kitörési lehetőséget jelent – nem csak a vállalkozók szempontjából –, ezért minden székelyföldi önkormányzati képviselőnek kötelessége felkarolni e két ágazatot. Jakab István, a Magyar Gazdakörök Országos Szervezetének elnöke kifejtette, a gazdasági fejlődés kulcsa, hogy miként tudjuk önmagunkat megszerveni. A magyar törvénykezés módosítása lehetőséget teremt arra, hogy megtaláljuk az utat az együttműködésre, amely után a tettek következnek – mondta, majd utalt arra, hogy az unió új költségvetési időszakában csak az garantálhatja a sikert, ha a sajátos tájegységű Kárpát-medencei magyarság összefog konkrét gazdasági projektekben. Ezért egy közös Kárpát-medencei stratégiában kellene gondolkodni, amelyet a szakmai szervezetek közötti együttműködéssel lehet és kell kidolgozni, ágazati fejlesztési programok szintjén. Csak így tudunk a nemzetközi versenyben piacon maradni.
Ezt a gondolatot folytatta dr. Budai Gyula, a magyarországi Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára is, aki, miután ismertette a jelenlegi kormánypárt politikáját és bírálta az előző kormányt, megígérte, hogy a szaktárca partner lesz ebben az építkezésben. "A 2014 utáni támogatási rendszerben az unióban komoly forrásokat jelöltünk meg a gazdák számára, s ezeket hozzáférhetővé kell tegyük Erdélyben is" – mondta, s erre fel kell készülni. Példaként jó ötletnek tartotta a székelyföldi termékek forgalmazására kiépítendő termékláncot.
Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára kifejtette: a mezőgazdálkodásnak ma már rengeteg kapcsolódása van más területekkel, mint a turizmus, környezetvédelem, egészségügy, ezért rengeteg összefogási, összekapcsolási lehetőséget kínál a szakágazatokban tevékenykedőknek. – Azzal is tisztában vagyunk, hogy folyamatos forráshiánnyal küzd a szakterület. De nem szabad abbahagyni. Érdemes küzdeni. S hogy ilyen körülmények között is van érdeklődő a mezőgazdálkodás iránt, igazolja, hogy az idén is a Sapientia EMTE csíkszeredai vidékfejlesztési agrármérnöki karán túljelentkezés volt. De nagyon népszerű az agroturisztikai képzés is – mondotta. A szaktárca is beindított egy gyakornoki programot, amelynek keretében a minisztérium épületében 20 székelyföldi és öt kárpátaljai diákot fogadtak és reményét fejtette ki, hogy jövőre beindul az ösztöndíjprogram, amellyel az erdélyi diákokat tudják majd segíteni a továbbtanulásban. – A források hiánya ellenére tudunk eredményeket elérni, és ez a lényeg! – hangsúlyozta az államtitkár.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviselője az agrárkamarák kiépítésének fontosságáról beszélt. Csak erős képviselettel lehet elérni valamit az unióban, mondta, ebben a szerveződésben nyújtanak támogatást az erdélyi kamarák megalakulására. A modern mezőgazdálkodás legnagyobb akadálya az, hogy alulszervezettek vagyunk, és atomizált gazdaságokban gondolkodunk, így nem lehet haladni!
Dr. Kelemen Atilla, a román parlament mezőgazdasági bizottságának alelnöke reális képet festett a mai romániai és erdélyi mezőgazdaságról, viszonyunkról az unióhoz. "Nem vagyok az euro-szkeptikusok táborában, de nem hiszem, hogy az unió megoldja a gondjainkat. Kellenek a gondolatébresztő konferenciák, de a mindennapokban kell eredményesen dolgozni. Bírálta az agrárkamarákról szóló törvényt, amelynek kidolgozását elsiették, a jól működő mezőgazdasági tanácsadói hálózatot leépítették – többek között ezért is olyan a román mezőgazdaság, mint a kormányos nélküli hajó. Az állatorvos szorgalmazta a helyi állattenyésztés, a feldolgozóipar létesítését, működtetését. A külföldi tőke beáramlása nem biztos, hogy hasznos a gazdáknak – mondta. Ne várjuk a megoldást az uniótól! Erdélyben komoly potenciál van, és ezt mi magunknak kell kiaknázzuk – mondta többek között dr. Kelemen Atilla.
Tánczos Barna szenátor a tudásalapú mezőgazdaságról beszélt. Ez az új tündérkert egyik alappillére. Nem az örökölt tudás szerinti, 5-10 szarvasmarhával foglalkozó gazdák jelentik a jövőt. Az innováció viszi előre a gazdaságot – mondta, majd hozzátette a dr. Kelemen Atilla által elmondottakhoz: a legnagyobb gond, hogy a minisztérium elszakadt a gazdatársadalomtól. A mezőgazdaságot, a vidékfejlesztést politikamentessé kell tenni, s ebben valóban a legnagyobb szerepük a szakmai szervezeteknek van. Helyi szinten is pártpolitika nélkül kell közös döntéseket hozni és alkalmazni – mondta, majd a középiskolai szakoktatás fontosságára tért ki.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Önkormányzat elnöke örömmel közölte, a Sapientia EMTE jövőre Sepsiszentgyörgyön mezőgazdasági és erdőgazdálkodási szakot indít. Majd az erdő- és a földtulajdonjogok körüli visszásságokra hívta fel a figyelmet, többek között arra, hogy a Székelyföldön visszaszolgáltatott erdők és földek avatatlan kezekbe kerülnek, amit ki kell védeni, ezért kezdeményezte a székelyföldi erdőalap létrehozását, amely megőrizné ezeket a területeket. Miután Borboly Csaba a Hargita megyei helyzetképre reflektált, következtek a szakelőadások.
Kolcsár Gyula kertészmérnök a növénytermesztésről, kertészetről, Birtok György a marosszéki havasi gazdálkodásról, a közbirtokosságról és a legeltetésről beszélt. Az ezt követő vitában Kolumbán Gábor, Tánczos Barna, Borboly Csaba és dr. Póti Péter fejtette ki véleményét. Ezután pedig Melles Előd az erdő- és vadgazdálkodási helyzetképet vázolta. Kiss Zsófia, a Szovátai Polgármesteri Hivatal alkalmazottja Szovátáról és a gyógyturizmus kínálta lehetőségekről beszélt.
A szakmai vitát Péter Ferenc zárta, aki összesítette az elhangzottakat. Meg kell őriznünk, amink van, az erdőt, a legelőt, a termőföldet, még akkor is, ha nincs támogatás. Fejleszteni kell a turizmus minden ágát, összekapcsolva a helyi termékek értékesítésével. Építsenek autópályát, nemzetközi repülőtereket, a többit pedig hagyják a szakmára, a szakmai szerveződésekre, mert csak szervezetten, erős gazdasági együttműködéssel, agrár- innovációs támo-gatással tudunk helytállni az uniós agrárpiacon. Ha van piac, van jövedelemforrás, garantált a fejlődés is.
Vajda György
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2013. december 6.

Mátis Jenő: Kelet-Európa Svájca lehet Erdély a Mikó Imre Terv megvalósításával
A nemrégiben megszervezett I. Nagyváradi Mezőgazdász Konferencia, valamint a Csíksomlyón A tej útja címmel megtartott szakmai konferencia bebizonyította, hogy sok kérdés és probléma foglalkoztatja az erdélyi magyar gazdákat, ezekre vonatkozóan pedig az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által kidolgozott Mikó Imre Terv jó válaszokat és megoldási javaslatokat tartalmaz – jelentette ki Mátis Jenő, az EMNT alelnöke csütörtökön Budapesten, a Vidékfejlesztési Minisztériumban rendezett II. Kárpát-medencei Összefogás Fórumon.
A konferencia házigazdája Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára volt, köszöntötte a résztvevőket Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének elnöke. Tóth Katalin helyettes államtitkár, valamint Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.
A népes erdélyi küldöttség tagjaként részt vett a tanácskozáson Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt Partiumért felelős alelnöke, Csomortányi István, az Érmelléki Gazdák Egyesületének ügyvezetője, Tiboldi László, a Csíkszéki Gazdák Egyesületének elnöke, Mátis Jenő EMNT-alelnök.
Mátis Jenő felszólalásában elmondta, hogy EMNT 2011-ben kidolgozott Mikó Imre Terve egy egységes erdélyi magyar gazdaságfejlesztési terv. A dokumentumban megfogalmazott kitörési pontok közül négy mezőgazdasági és vidékfejlesztési témájú (mezőgazdaság és élelmiszeripar, erdő- és vadgazdálkodás, a tudatos fogyasztást ösztönző „helyben helyi terméket” elv, valamint a turizmus), mivel az erdélyi magyarság fele vidéken és a vidékből él.
Mátis arról is beszélt, hogy az EMNT égisze alatt Erdélyben létrejött több mint húsz szakmai és gazdaegyesület, amelyek az erdélyi magyar gazdák igazi, hiteles érdekképviseletét vállalták fel.
A Mikó Imre Terv megvalósítása annak reményében történik, hogy 10-15 éves távlatban Erdély Kelet-Európa Svájcává váljon – fogalmazott Mátis Jenő.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája
Erdély.ma

2013. december 10.

Magyarországon járt az RMGE-Maros
Erősítik a mezőgazdasági összefogást
November 27–29-e között Szeged környékén járt a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezetének küldöttsége. A tapasztalatokról Csomós Attila mérnök, az RMGE-Maros elnöke számolt be lapunknak.
Csongrád megyei tapasztalatok
November végén az RMGE-Maros 28 tagja utazott el Magyarországra, ahol a magyar tudomány napja alkalmából a szegedi alsóvárosi ferencesek kolostorában szervezett A szegedi paprika nyomában (múlt, jelen, jövő) – Mit ér a fűszerpaprika bor nélkül? című rendezvényen is részt vett. A tanácskozást november 28-án tartották, amikor a fűszerpaprika-termesztő szakértők arra kerestek választ, hogy hogyan tudnák újjáéleszteni a termesztést és az őrleményforgalmazást. Érdekességképpen a jelenlevők megtudták, hogy az 1600-as években a ferencesek honosították meg és termesztették elsősorban gyógyászati céllal a csípős paprikát, és az első ágyásokat is a kolostorok udvarán vetették be maggal. Így került aztán Kalocsára is. Mindkét helyen ma már kísérleti állomás működik. A paprika történetéhez tartozik az is, hogy a szegedi Pálfy testvérek találták fel a XIX. században azt a malmot, amelynek köszönhetően az őrleménnyel Magyarországról ellátták a világot. Ma már olyan országok közvetítésével, ahol nem is terem fűszerpaprika, 1500–2000 tonna őrleményt szállítanak Magyarországra, oda, ahol sikerült hungarikumként bejegyeztetni a fűszert. Az idők folyamán azonban nagyon sok hamisítvány jelent meg. Amerikából ma többet hoznak be, mint amennyit korábban exportált az őstermelőknek számító ország. Ezért tartották fontosnak, hogy a termesztés fellendítésének szükségességéről beszéljenek a konferencián. A bor pedig úgy kötődik a paprikához, hogy azok a szegedi polgárok, akik őrleménykereskedéssel foglalkoztak, a környéken borszőlőt is termesztettek, bort készítettek – végül ezt az iparágat is sikerült úgy felfejleszteni, hogy a Szeged környéki homoki borok messze földön ismertté váltak.
Az RMGE-Maros érdekes módon kapcsolódott be a témakörbe, mondta el Csomós Attila. Évekkel ezelőtt egy izraeli ismerőse kereste fel azzal, hogy a Maros mentén próbálkozzanak a csípőspaprika- termesztéssel. Ehhez keresett szakembert, és egy szolnoki agrártanácskozáson ismerkedett meg dr. Somogyi Györggyel, aki a szegedi fűszerpaprika kísérleti állomás akkori vezetője volt. Sikerült is elindítani Marosvásárhely környékén a termesztést, igaz, kísérleti jelleggel, összesen – az RMGE-Maros tagok által – mintegy 50 hektáron. Így tudtak az idén a konferenciát kiegészítő versenyre három termelőtől őrleményt vinni. Ugyanakkor több bortermelő is jelentkezett Mezőkölpényből és a Kis- Küküllő mentéről 19 bormintával. Ők szép eredményeket értek el: Kozma Ferenc 2013-as sauvignon bora nyerte a nagyaranyat (kölpényi borászat), 2012-es cuvée bora arany-, 2007-es fehérleánykája aranyérmet, Sütő András 2013-as vegyes fehérbora ezüst-, Balogh Gyula 2013-as Neuburger bora ezüst-, Sütő Árpád 2013-as fehérleányka bora ezüst-, Kakucs Árpád 2013-as saszla bora ezüst-, Peti Mihály 2013-as tramini bora bronz-, a kelementelki borászat 2012-es sauvignon bora bronz-, 2011-es királyleányka bora bronz-, Miklós Gyula 2013-as olaszrizling bora bronz-, Simon Kálmán 2013-as királyleányka bora bronzérmet, Sütő Árpád 2013-as cuvée bora közönségdíjat nyert.
Ugyancsak a magyar–magyar együttműködés eredményeként a delegáció mintegy 20 tagja Fajszra utazott, ahol az ottaniak kérésére hangszerfaparkot létesített mintegy 100 facsemete elültetésével. A magyarországi tartózkodás második napján a küldöttség tagjai részt vettek a Csongrád megyei kormányhivatal által szervezett nyílt napokon, ahol többek között a megyei állat- egészségügyi és állatvédelmi hivatalhoz is ellátogattak. Itt előadást hallgattak meg az állategészségügy történetéről az ókortól napjainkig, illetve tájékoztatták őket az állatszállítással kapcsolatos EU- normákról. Ennek a napnak érdekes gyakorlati programja volt egy szarvasmarha-tenyésztő farm és egy olyan tejfeldolgozó (sajtkészítő) üzem meglátogatása, ahol belga módszerrel naponta 2500 liter tejet dolgoznak fel. Két, talán nálunk is alkalmazható tapasztalattal gazdagodtak. Az egyik az, hogy az üzemben, amely majdhogynem családi vállalkozás, sikerült egy sajátos ízű sajtot kidolgozniuk, amivel rést tudtak ütni a piacon. Ugyanakkor direktmarketinges értékesítési láncot alakítottak ki úgy, hogy a környéken előjegyzés alapján lehet sajtot rendelni. Az üzem nem is Szeged környékén, hanem Budapesten tudja leginkább forgalmazni a termékeit, mert ami fontos – mondta Csomós Attila –, hogy nemcsak egyféle sajtot, hanem gyümölcsös joghurtot, tejfölt, sós túrót is forgalmaznak.
Csomós Attila elmondta, azért fontosak ezek a látogatások, mert elsősorban a két ország közötti mezőgazdasági kapcsolatot erősítik. "Számunkra fontos, hogy tapasztalatot nyerjünk, hiszen sok mindenben az anyaországiak előttünk járnak" – mondta az RMGE-Maros elnöke.
Kárpát-medencei gazdatalálkozó
December 5-én a magyar Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkársága szervezésében a szaktárca Darányi Ignác- termében megszervezték a Kárpát-medencei összefogás II. fórumát, amelyen erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, horvátországi, vajdasági, muravidéki és burgenlandi gazdaegyesületek képviselői is részt vettek. Erdélyből az RMGE- Maros háromtagú delegációján (Csomós Attila elnök, Fazakas Miklós, a nyárádkarácsoni és Bíró Csaba, a sóváradi gazdakör vezetője) kívül a gyulafehérvári Caritas-Székelyföld egyesület, valamint a partiumi Erdélyi Magyar Gazdák Egyesülete vett részt.
A minisztériumot dr. Budai Gyula államtitkár, Tóth Katalin helyettes államtitkár, valamint Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszervezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke, illetve Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke képviselte.
Dr. Szabó Balázs, a minisztérium parlamenti és társadalmi kapcsolatok főosztályvezetője beszámolt a határon túli kapcsolatok terén elért eredményekről, és bemutatták azokat a fontosabb projekteket, amelyeket a szaktárca támogatásával megvalósíthattak a határon túli gazdaszervezetek. Az államtitkár ugyanakkor bemutatta a vidékfejlesztési minisztérium jövőre tekintő együttműködési lehetőségeit a gazdaszervezetekkel, amelyekben egyre nagyobb szerepet kapnak majd az agrárkamarák mint érdekképviseleti szerveződések. A tanácskozás végén a vidékfejlesztési és az oktatási minisztérium együttműködési szerződést írt alá – ezen belül pedig teret biztosítanak arra is, hogy a határon túliak is bekacsolódjanak a szakoktatási folyamatba.
A fórum konklúziójaként elhangzott, hogy ez az együttműködés egyre szélesedik, s azt célozza, hogy a határon túli magyar gazdák minél aktívabban vegyenek részt a gazdasági élet fellendítésében, biztosítsák a közösség számára a megélhetést, ugyanakkor ezáltal erősítsék a szülőföldön maradást.
A hivatalos tájékoztatót követően Lánczi Ágnes, a Kossuth Rádió szerkesztőjének vezetésével folytatott ún. panelbeszélgetésen lehetőség nyílt arra, hogy a határon túli szervezetek megosszák egymással tapasztalataikat, javaslataikat a szaktárca és a szervezetek közötti konkrét együttműködési lehetőségek bővítése érdekében – tájékoztatott Csomós Attila, az RMGE-Maros elnöke
Vajda György
Népújság (Marosvásárhely)

2014. február 20.

Egy hét magyarságpolitikai írásaiból (február 12-18.)
Tőkés László a róla szóló könyv budapesti bemutatóján: „semmilyen leleplezési vagy bosszúvágy nincs bennem”
Megszólalt a héten a 168 óra online kiadásában a hetilap munkatársa Lampé Ágnes és beszámolt arról a Terror Házában tartott könyvbemutatóról, ahol A Securitate célkeresztjében–Tőkés László küzdelme a román politikai rendőrséggel című Kriterion kiadványt hárman is méltattak, nevezetesen a kötet hőse, a könyv szerzője és a könyv főhősének a sajtófőnöke. A szokványosnak aligha tekinthető közönségtalálkozón a hangulatgerjesztés odáig fajult, hogy egy hozzászólásban, amit „Tőkés rezzenéstelen arccal hallgatott” arról értekeztek: Magyarországon „az egyház és a civil élet tele van besúgókkal”, itt „a hiteltelenség uralkodik” és ehhez a mai hatalom is asszisztál.
Az öt nappal ezelőtti, budapesti könyvbemutató a január 30-i, Magyarország kolozsvári főkonzulátusán tartott rendezvény megismétlése volt, egy lényeges, jelzésértékű különbséggel. A Terror Háza, akárcsak a magyar külképviselet otthont adott ugyan a kötetbemutatónak, de míg a kolozsvári közönségtalálkozón a magyar főkonzul személyesen is ellátta a házgazda szerepkörét, addig az Andrássy út 60-ban a főigazgató asszony, Schmidt Mária erre a szerepkörre nem vállalkozott. Sőt maga helyett mást se jelölt ki a feladatra. Így, ha már a bevezető megtartására a Terror Házából még egy segédmunkatársra se futotta, annak elmondására Demeter Szilárd, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa és egyben Tőkés László irodavezetője kényszerült.
A szokatlan főigazgatói hozzáállás mögött sok minden rejtőzhet, szervezési malőr, halaszthatatlan közfeladat ellátása, egyéb, nyilvánosságra nem tartozó elfoglaltság stb. stb. Tovább találgatni fölösleges is lenne. De nem kell bizonytalanságban maradnunk, hisz rendelkezésre áll egy beszédes információforrás, hisz segítségül hívható a múzeumi eseménynaptár. Ennek alapján pedig fehéren-feketén kiderült: itt bizony egy előre be nem tervezett, „spontán” akcióról lehet csak szó.
A Terror Háza precíz honlapján mindig jó előre meghirdeti az Andrássy út 60-ban sorra kerülő rendezvényeit. Itt pedig most is több, e havi már megtartott vagy ezután megrendezésre kerülő eseményről olvashatunk. Viszont a házi krónikában a február 14-i dátumnál szó sincs semmilyen könyvbemutatóról; ezen a napon a múzeum honlapjáról csak az 1956-os fegyveres felkelőket idéző Pesti srácok program köszön reánk.
Akármi is húzódhatott meg a háttérben, arról „A Securitate ma is mindenhol jelen van”–Tőkés László: akik két csecset szoptak címmel közreadott helyszíni tudósítás olvasója ebből sokat meg nem tudhatott. A „külsőségek” látszólag rendben voltak. Közönség volt, ha nem is túl nagy létszámban és nyílván a 168 óra munkatársa se véletlenül keveredett oda, Ő rögtön meg is hökkent, ahogyan belépett, mert: „a terem első sorában Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke és bizarr módon Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának egykori titkára és az Országgyűlés korábbi elnöke foglal helyet.”
Meghökkenését csak annak tudjuk be, hogy vélhetően nem szokott Orbán évértékelőkre, meg Ady ünnepségekre Érmindszentre járni, mert akkor már korábban szembesülhetett volna azzal, hogy az MSZMP Központi Bizottságának egykori titkára már régóta váltott. Lelkes híve lett Tőkésnek, de nem csak neki, hanem azoknak is, akik reggeltől estig kommunistáznak, sőt a kommunisták esetleges visszatérésével riogatnak, mint történt ez egy minapi évértékelőn.
Ami pedig a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének jelenlétét illeti, abban sem volt semmi meglepő: az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke már rég átlépett azon, hogy őt emberi méltóságában alázta meg köztévé, amikor Tőkés László kedvéért a bűnözők személyiségi jogainak megvédésére használt kitakarásos technikát alkalmazva kiretusálták az arcát a képernyőről.
Tőkés László amint szót kapott a saját irodavezetőjétől – tudtuk meg a hetilap tudósítójától – átvette az irányítást, házigazda nem lévén, maga lépett elő azzá. Előbb még megfutotta az udvariassági köröket és annak rendje és módja szerint megköszönte a Terror Házának és Schmitt Máriának a helyszínbiztosítást, majd méltatta a szerzőt. Elmondta: a róla szóló kötet „nem csupán tényfeltárás, hanem a közvélemény szempontjából is fontos könyv”, majd arról is szólt: „a könyvből többet tudott meg a saját helyzetéről, mint amennyinek tudatában volt.” Eközben, némi derültséget keltve megrótta Demeter Szilárdot, mert az, lévén ő egy szolgálatkész beosztott, a hallgatóság óhaját meghallgatva egy mikrofont nyomott a Tőkés kezébe: „Nem fogom meg, nem szeretem ezt a mikrofonos világot – utasítja vissza a főnöke. – Kizökkentettél a gondolatmenetből – ad még egy virtuális taslit az irodavezetőnek.”
A továbbiakban arról és úgy esett szó a moderátori szerepkört felvállaló Demeter és a könyvszerző dialógusában, amit a maszol olvasói a kolozsvári kötetbemutatóról szóló, január végi cikkünkben már olvashattak. Erre ezért külön ki sem térnénk.
Ehelyett, közbevetőleg inkább említsük meg, hogy a Terror Házában ezen a pénteken nemcsak egy könyvprezentáció esett meg. Ekkor és itt készült egy tanulságos tartalmú interjú is Tőkés Lászlóval. Abban, egyebek mellett, a közönségtalálkozón a kettős elszámoltatást szorgalmazóról kiderült: a beszédben is kedveli azt a bizonyos kettősséget, amit az elszámoltatásokban oly „állhatatosan igényelt.”
Az EP-képviselő a könyvbemutató alkalmából interjút adott a Magyar Hírlapnak, – az interjúkészítő ezúttal nem a lap magyarságpolitikai szakértője és külpolitikai rovatvezetője, Kristály Lehel, hanem Őry Mariann volt –, akinek Tőkés elmondta: „Sosem éreztem magam pártpolitikusnak, és már irtózom attól a sok mocsoktól, amiben részem volt akarva-akaratlanul az elmúlt két és fél évtizedben.” Azt is hozzátette: „különösebben nem is töri magát” azért, hogy brüsszeli mandátumhoz jusson és valójában nincsenek ilyen irányú személyes ambíciói. Korábban is csak – mint mondja – az „erőteljes alulról jövő elvárásoknak tettem eleget, amikor európai parlamenti politizálásra adtam a fejem.”
Az EMNT elnökének szavai hallatán joggal merülhetett fel a kérdés: vajon Tőkés László ezt az alkalmat akarta kihasználni arra, hogy kimondja: elege van a politikából? Netán, hisz egyes szavai arra utalnak is erre, valóban komolyan fontolóra vette, hogy az EP-képviselői mandátumának májusi megszűnésével egy negyedszázados politikai karrierre is pontot tesz?
Szavaival szembesülve a gyanútlan olvasó joggal akár arra is gondolhat: mennyire igaza van annak, aki így, a hatodik X-en túl, negyedszázadnyi élvonalbeli politizálás után, csömört kapott a hol meleget, de újabban inkább csak hideget hozó politizálástól, a fárasztó állandó közszerepléstől és az embert próbáló állandó úton levéstől, a Brüsszelbe vagy Strasbourgba történő minden heti ingázástól. Már-már meggyőzően hat és érthető, bölcs hozzáállásról tanúskodni tűnik az érvelés, amit még hitelesebbé tesz néhány hangulati kulcsszó is. El is gondolkozunk mi is: miért is ne lenne hihető, ha valaki, ha megfáradt meg annyira csalódott is, hisz a könyvbemutatón még annak a beismerésére is kényszerült, hogy „17 év nem volt elég, hogy rendet teremtsek a püspökségemen”, úgy dönt végre: elég volt, nyugalomra vágyom.
Csakhogy az alulról jövő, múltbeli erőteljes elvárásoknak nemet mondani nem tudásról szóló mondat így folytatódik: „most is attól teszem függővé az indulásomat, hogy van-e igény rá, és kialakul-e olyan politikai összefogás, amelynek szellemében folytathatom az EP-képviselőséget.” A „nem töröm magam” után pedig már rögtön ott van már nemcsak „a több út is lehetséges”, hanem azoknak az utaknak, nagyon is konkrét forgatókönyvei. Ezek egyike sem szól már az „irtózásról”, meg az irtózás utáni logikusan magát adó döntésről, a hátrább lépésről. Szóval következik a „több lehetséges út” részletezése: ”Eddig felvetődött az egyéni képviselőség, a romániai és a magyarországi listán való indulás is, mindegyiknek van előnye és hátránya is. Nem akarok elébe menni a dolgoknak, rövidesen el kell dőlnie, hogy mi fog történni.”
A nyilatkozóhoz hasonlóan magunk sem akarunk a dolgok elébe menni. Ezért rögtön el is hessegetjük Negruzzi örökbecsű, Alexandru Lăpușneanu vajda szájába adott találó bon mot-jának, a „ki kicsodát, és miként is akar”-nak az esetleges áthallásait. Viszont azt nem tehetjük meg, hogy az egyik lehetséges forgatókönyv kapcsán nem szóljunk arról, hogy sajtóhírek szerint alakulóban van a Fidesz EP listája és azon Tőkés neve, egyelőre nem szerepel.
Amennyiben Orbán Viktor tavasszal győz, a Fidesz listavezetője az EP-választáson az lesz, akit várhatóan uniós biztosnak ajánlanak majd Andor László mandátumának megszűnése után az uniós kormányába – írta meg e könyvbemutató másnapján a jólértesült Csuhaj Ildikó a Népszabadságban. A cikkíró a kormánypárt tervezett EP-listájának összetételét latolgatva szólt arról, hogy a biztosi tisztség reményében a listavezetői poszt legesélyesebb várományosai Navracsics Tibor igazságügy-miniszter, Győri Enikő a külügyminisztérium EU-kapcsolatokért felelős államtitkára, illetve Szájer József, aki a brüsszeli európai néppárti frakció alelnöke.
„A Fidesz–KDNP EP-listáján nem lesz meglepetésnév” – tudta meg a Fidesz vezető politikusaitól a Népszabadság munkatársa, ami nem a legjobb hír Tőkés László számára. Bár az ő neve a sajtóban fel-felröppent, mint lehetséges Fidesz-jelölt, de indítása egy magyarországi párt színeiben mégis a meglepetés erejével hatna. Arról nem is szólva, hogy talán megoldást nyújtana egy kérdésre, de rögtön felvetne tucatnyit.
Mindenekelőtt pedig azt a kérdést, amiről bő két esztendeje vallott Tőkés az EP-alelnöki mandátuma mérlegét megvonó, őszinte kitárulkozásában Kristály Lehelnek a Magyar Hírlap "Lövészárok-életformát folytatok" című interjújában. Akkor arról beszélt, hogy azért nem vállal újabb EP-alelnöki mandátumot, mert „építkezni kell az Erdélyi Magyar Néppártban is”, de elsősorban azért, mert: „Az ügyet, amelyre megválasztottak, az európai képviselői munka mellett most otthon, Erdélyben tudom a legjobban szolgálni”.
Csuhaj Ildikónak a Fidesz „titkok tudói” azt is elmondták: valószínűleg azok szerepelnek majd a jelöltlistán, akik az elmúlt öt évben bizonyítottak. Ők Győri Enikő, Gál Kinga, Járóka Lívia, Schöpflin György, Gyürk András, Surján László és természetesen a pártalelnök Pelczné Gál Ildikó. Deutsch Tamás állítólag még nem döntött saját jövőjét illetően és egyelőre csak a Beneš-dekrétumok elleni fellépéséről ismert fiatal Bagó Zoltán nem szerepel a tervezett EP-listán, mert állítólag „nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket”.
Visszatérve a Terror Házában megtartott könyvbemutatóról szóló helyszíni riporthoz és ahhoz, amit a róla készült könyv kapcsán az ottani Tőkés szereplés révén tapasztalni lehetett e beszámoló alapján, az is felmerülhet, hogy az EP-képviselő megszólalását, illetve egy hallgatói hozzászólás utáni beszédes hallgatását vajon hogyan fogják megítélni a lista-összeállítók? Vajon nem lesz-e inkább tehertétel egy Fidesz EP-listán az, aki hallgatott, mikor beszélni kellett volna és olykor akkor is beszélt, amikor hallgatni tanácsosabb volna.
Hogy miért is véljük problematikusnak a Terror Háza-béli Tőkés szereplést, annak érzékeltetésére következzen egy részlet a helyszíni tudósításból, amikor egy vehemens kirohanás után, a csend egyszerre kínossá is tudott válni:
„Bartha László vagyok. Nos, ezek szerint Romániában visszarendeződés történt, itt meg nincs előrehaladás – jelenti ki. – Az ügynökkérdés továbbra is csak maszatolás, össze-vissza beszél mindenki, történelmi bölcselkedések mennek a televízióban reggeltől estig… De a református egyház sem áll a helyzet magaslatán. Amikor Hegedüs Lóránt megtámadta a miniszterelnököt azzal, hogy szabadkőműves befolyás alá került a kormánya, levelet írtam Balog Zoltánnak és a püspök úrnak is. Balog nem válaszolt, püspök úr nagy nehezen annyit, hogy várjak türelemmel. Azóta a rózsabokor a Himaláját háromszor körbenőtte, de nem történt semmi. Bayer Zsolt a Magyar Hírlapban alantas és mosdatlan stílusban megtámadta püspök urat, „minden segget megjárt erdélyi politikusnak” nevezte. Azonnal írtam Stefka István főszerkesztőnek, hogy Bayert vonják felelősségre és tiltsák el az írástól. Ő sem válaszolt. Az ilyen jelenséget, amikor a legjobb embereinket innen ilyen rakétatámadás éri, felháborítónak és tűrhetetlennek tartom. Félreértés ne essék, én továbbra is a Fideszre szavazok, de az egyház és a civil élet tele van besúgókkal. Ezt nem lehet tovább tolerálni, mert így hiteltelenség uralkodik.
Tőkés rezzenéstelen arccal hallgatja. Majd megjegyzi: több éve igénylik állhatatosan a kettős elszámoltatást. Nem csak kis Magyarországon, hanem határon túli viszonylatban is.”
Akasztott ember házában kötelet, négy év Fidesz kormányzás után elmaradt elszámoltatást emlegetni nem jó ómen ma Budapesten. Az elszámoltatás ígérete ugyan sikeres hívó szó volt 2010-ben, de mint mára kiderült: ez a „kis Magyarországon” nagyon nem volt egy sikertörténet. Egyszerűen csak azért, mert az egykor mozgósító erejű vádak közül több utólag hámozott léggömbnek bizonyult.
„Annak idején erre rengeteg pénz kaptak azok, akik a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai korszakban Bukarest csecsét is szopták, tehát két csecset szoptak. Így mondják ezt népiesen” – fakad ki Tőkés, majd hozzátettei: „Ezeknek a pénzeknek a sorsát azóta sem tárták fel. Aztán jött Budai Gyula és beindult az átvilágítás és az elszámoltatás. Ekkor azt hittük, komolyan veszik.” Aztán mintha rádöbbent volna, hogy mintha túllőtt volna a célon. Meg is próbált rögvest korrigálni és átmenni a megértőbe: „Persze komolyan veszik, csak elhúzódik a folyamat.”
Ennél is messzebb ment viszont a Terror Házában és egyben a legingoványosabb talajra lépett, amikor előkerül a kedvenc vesszőparipa, az ügynöktéma, amiről a megfellebbezhetetlennek szánt kinyilatkoztatások egész másképpen hangzanak Budapesten, mint egy nagyváradi sajtótájékoztatón vagy bárhol Erdélyben. Ez volt az a mozzanat, amit a 168 óra helyszíni tudósítása, mintegy alfejezetcímként ekképp prezentált: „Múlt és jelen pedig – Tőkés szerint – összekapcsolódik”
A romániai visszarendeződésről értekezve az EP-képviselő elmondta: „Bár semmilyen leleplezési vagy bosszúvágy nincs bennem, kétségtelen, hogy a Királyhágó-melléki Egyházkerület vagy az Erdélyi Református Egyház történetének jelentős részét csak úgy érthetem meg, ha tudatában vagyok, hol lapulnak a múlt szereplői, ki tartja őket sakkban és miért áll érdekükben hallgatni. Mert vannak árulók, ebben a könyvben is jó néhány cégéres gazember szerepel, hisz sokan túlélték a rendszert.”
Budapesti fülnek ez amúgy rendben is lenne, legfeljebb némi mosolyt fakaszt egyesekben ez a józanul higgadt, tárgyilagos, érzelemmentes, csak az egyháztörténeti folyamatok tudományszempontú megértését és semmi mást megcélozni nem akaró érvelés.
Ugyanennek a fülnek az sem okoz gondot, ha azt hallja: „Az egyházkerületben vezető funkcióban lévő secus kollaboránsok vannak. 17 év nem volt elég, hogy rendet teremtsek a püspökségemen. Ma újra kiegyensúlyozott lett a küzdelem. Annak idején mindenki hódolni jött hozzám, vállukra vettek aztán leejtettek. Majd megfordult a menet, és kiegyenlítetté vált a harc Bukarest és egyes budapesti körök, jómagam, az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az egyházkerület és néhány egyházi kör között. Az egész tisztátalan politikai harc, de sajnos nem lehet kivonulni belőle.”
Viszont az, hogy a magyar állam, történetesen a jelenlegi kormány hivatott szerveit illetik azzal a váddal, hogy eltűri a területén „áttelepedett magas rangú secus tisztek” létét és elnézi azt, hogy „jó pár ügynök a mai napig a pályán van”, majd valaki meghirdeti, hogy „ezért ezt a szabadságharcot tovább kell folytatni”, az már ugyanennek a budapesti fülnek már több mint zavaró. Mert az a polgár, aki beült a Terror Házába február 14-én egy általa nagyra becsült szimbólummá vált közéleti szereplő könyvének bemutatójára, az abban a hitben él, hogy ez nem lehet igaz. Az ügynökkérdés számára nem azt jelenti, hogy idegen ügynökök grasszálhatnak hazájában, neki a III/III-asokkal és kenyéradó gazdáikkal van gondja meg azzal, hogy ez ügyben majd’ negyedszázada folyik mindig, az éppen hatalmon levő kormányok részéről a „maszatolás”.
Ahol ő él és gyakran morgolódik azt is reméli, helysebben tudja is, hogy a magyar állam rendvédelmi szervei alkotmányos kötelezettségükhöz híven mindenkor teszik a dolgukat, nem tűrik meg hazájában idegen államok „pályán levő ügynökeinek” a garázdálkodását. Ha effélék netán fel is bukkannának, hisz ilyen akár elő is fordulhat – a magyar hatóságok ellenük mindig fellépnek és eljárnak a hatályos törvények szerint. Nem „szabadságharcozva”, hanem a törvény szigorával lesújtva.
Percig nem vitatva, hogy akár a „zöldhatáros” korszak idején lehettek és bizonyára voltak a Tőkés által ezúttal is felemlegetett diverziós cselekmények, de ezt az átmeneti időszakot összemosni a mai állapotokkal, az visszatetsző és el nem fogadható. Aki azt állítja, hogy 2014 Magyarországán más államok ügynökei „a mai napig a pályán vannak”, az a magyar állam illetékes szerveinek, így a Pintér Sándor belügyminiszternek és az általa felügyelt szolgálatoknak a tisztességét és hatékonyságát kérdőjelezi meg. Másképpen pedig az említett vagdalkozásokat érteni nem lehet.
Ne lepődjön meg az EP-képviselő, ha újabb könyvbemutatón vagy bárhol máshol „kis Magyarországon” a mai magyar szolgálatok állítólagos impotenciájáról szóló kinyilatkoztatásokat és dörgedelmeket meghallva, másfajta ingerültséggel is fog találkozni a szavak súlyára minap a Terror Házában nem kellően odafigyelő.
Esetleg megunva az örök ostorozását, mely szerint Magyarország ma is elnézi a területén aktív secusok tevékenységét és ellenük nem tesz semmit, valaki majd kifakad: amennyiben Tőkés Lászlónak tudomása van arról, hogy konkrét ügyekben, beazonosítható módon az Alkotmányvédelmi Hivatal nem tesz eleget az 1995. évi CXXV. törvény 5 § a), illetve g) pontjaiban a számára előírt kötelezettségének, akkor ne elégedjen meg az általánosítással. Ne hagyja a szavaira figyelőket kétségek között. Tegye azt, ami neki 2011. március 14-e óta magyar állampolgárként kötelessége.
Bálint-Pataki József
maszol.ro,



lapozás: 1-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998